A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

Knezevich Ignác, Varga Pál, Reder Károly, Csellinácz Ignác és pécsi járás tisztviselői felváltva, az urakból álló oly formán neveztetett, hogy mindennap öszveülvén és változtatva, mindég három nap működvén, a határozat s rendeletek hozatalára megkívántató 7 számból alakuljon. Végre 8-szor Az őrsereg alkotása iránt szinte ezen választmány bízatván meg, annak irányul már itten megjegyeztetik miként a törvényjavaslat nyomán oly szabályokat terjesszen elő, melyek szerint azon hivatás valódi szelleme ne téveztessen és avégre egy különös jegyzőkönyv is készítessen, melybe a nemzeti őrsereg tagjai beigtassanak. Minthogy pedig szabadalmas Mohács mezővárosában az őrsereg már alakítva van, a választmány szinte intézkedjen és javallatot adjon, miszerint ez is a többi alkotandóval egybeköttetésbe jöjjön. Mindezeknek pontos tellyesítésére s foganatosítására az illetők ezennel szorosan elutasíttatván. BaML Baranya vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve 10/1848. Eredeti jegyzőkönyvi fogalmazvány. Batthyány Lajos gróf, az ország március 17-én István nádor által kinevezett első miniszterelnöke még kormánya megalakulása előtt az események irányítására törekedett. A legfontosabb változásokról egymás után három körrendeletet adott ki. Az első (március 17-i) körlevelében a kinevezéséről tudósított és a rend fenntartására hívott fel. A második (március 23-i) körlevelében a közteherviselés megvalósulásáról, a papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről értesített. A harmadik körlevelében (március 22-i) újból a közrend megtartására adott ki utasításokat. Az áprilisi törvények szentesítése és az első felelős magyar minisztérium hivatalba lépése előtt még több kérdés nyitott maradt, ezért a törvényhatóságoknak tág lehetőségük nyílt a politikai cselekvésre és a véleménynyilvánításra. Baranya megye rendjei pl. a sajtótörvény és a szőlődézsma kérdésében foglaltak el radikálisabb álláspontot. 1 A tisztázati jegyzőkönyvben: foganatosíttatik. 2 A tisztázati jegyzőkönyvben: törvénycikkelyt 3 Perczel Imre liberálisból konzervatívvá váló politikus. 1830-ban a völgységi járás alszolgabírája, 1836-ban szolgabírája, majd helytartótanácsi titkár, 1847-ben Baranya vármegye főszolgabírója, 1847-1848-ban Batthyány Kázmér gróf híveként a megye másodalispánja, 1849-ben konzervatívokhoz átpártolt első alispánja. 1850-1858 között Bonyhády néven Szolnok, Békés megye megyefőnöke. • 109 • Csongrád Megye Közcsendi Bizottmányának első intézkedései a rend megőrzéséről, a szentesítésre kerülő törvénycikkek értelmezéséről, a nemzetőrség szervezéséről Szegvár, 1848. március 31. Csongrád Megye Közcsendi Bizottmánya 1848. év március 31-én Szegváron tartott ülésének jegyzőkönyve Jelen voltak: Kárász Benő elnök, Müller Ignác, Kaszap Mihály, Rónay Mihály, Bene Lajos, Bogyó Sándor, Sántha Ede, Kovács Károly, Vidovich Mihály, Vidovich Imre, Dosics Péter, Török Bálint, Szilágyi Virgil, Török István, Szenti János, Lukács Ferenc, Német István és Faragó István bizottmányi tagok. 1. Mai napon tartott közgyűlésből ezen Bizottmányhoz által tett iratok felolvastatván, miután a bizottmány eljárása felől megyei minden lakos értesülése mindenek előtt szükséges lenne. E végre a Bizottmány jegyzője következő felszólításnak 4000 példányban rögtön kinyomatásával, és közzététel végett az alább nevezendő választmányokhoz szétküldésével megbízatik: Hazafiak! A szabadság és egyenlőség elvei kivívták győzedelmüket; szükséges, hogy az eddig fennállott viszonyok az érdekegyesítés alapján veszélyes megrázkódtatá-