A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
gracionális taksák felemelése 61 . E rovat tavaly a kormánynak, ide nem értve a Bécsben fizetetteket, 113.506 ft-ot jövedelmezett. De lehetnek még más egyéb kútfők is, így a külföldi birtokosok 62 s absentisták 63 megadóztatása, ami nagyon méltányos, mert ezek külföldön lakások által minden indirekt terhek alól kibúvnak. Talán a kártyázási szenvedély is megbírna egy kis kártyabélyegdijt. Vannak, kik a pálinka főzés megadóztatásától sem borzadnának, s habár az út vámnak barátai ne legyünk is, de a külföldiek, midőn az országba bejönnek, a határszélen némi útvámot csakugyan fizethetnének sat., szóval ezen példákkal megmutatva lenni vélem, hogy mi is találhatunk indirekt kútfőket, melyekkel Országos pénztárunk állandósításának alapját vethetjük meg, s ez által talán még azt is elérhetjük, hogy ha jelenben, midőn még a kútfők használata numerice számba véve nem lehet, a direkt kivetést egészen nem mellőzhetjük is, de nem fog állani előttünk azon kilátás, hogy az új szükségek végetti adó ajánlást or[szá]ggyűlésről or[szá]ggyűlésre vagy mindég növelnünk, legalább 64 fenntartsunk kellene, vagy pedig az or[szá]ggyűlés javára célzó intézkedéseink félbe maradjanak s megakadjanak. Én pedig azt gondolom, senki sem fog azzal vádolhatni, hogy a kormánytól szerfeletti áldozatokat vettem példáimba igénybe méltánytalanul, de némi segéd hozzájárulását csakugyan nem fogja megtagadhatni, mert hiszen az or[szá]g jólétének gyarapodása neki is érdekében van, mert tapasztalja, hogy még az or[szá]g ily szegény marad, a nép nagyobb direkt adót bármi előfordulható szükség esetében sem bírna meg, sőt meg a jelen adónak nagy része is örökös restanciában marad. Reásummálom 65 véleményemet. Ha az adó dolgában, a házi adó, tehát a közös teherviselés mellőzésével, kirekesztőleg csak az Országos pénztár létesítésére irányoztatnék az or[szá]ggyűlés, vagy semmiből semmi sem lenne, vagy pedig sodortatnánk 66 az átkos subsidialis rendszerbe, melyből rendezett financiális állapot kifejlődhetni soha sem fog, a nemesség pedig nagyobb teher vállalásra a legnyomasztóbb úton lenne kénytelen anélkül, hogy akár az országos célok biztosítnának 67 , akár a népen könnyítve volna, s a nemesség s nép érdekei kiegyenlíttetnének, és ez által a birtok nyugalmas jövendője biztosíttatnék. Ha ellenben a közös teherviselés alapján indulunk, tehát a házi adóbani részvétet az Országos pénztár talapzatjának tekintjük, financiális állapotunk rendezésére nevezetes lépést tettünk. A nemesség most első percben sem leend kénytelen többet fizetni, mint a másik úton fizetni hajlandó volna, s mégis nagyobb Országos pénztárt teremtett, s ami legfőbb, azt állandósította is, e mellett pedig a népen könnyített, az érdekeket némileg kiegyenlítette, s hazánk békés kifejlődését biztosította. Véleményem filozófiájának számtani eredménye következőleg állana: Az adó alatti birtok szántóföldben és rétben teszen mintegy 8,900.000 holdat, a majorsági mint egy 12 milliót, 7 millió legelő hasonló arányban elosztván (ha az aequiparatioban 68 sok nehézséggel járó 14 millió hold erdőt ideiglenesen mellőzzük) a majorsági birtok az úrbérihez oly formán állana, mint 4:3-hoz. A megyei házi adó, melyet most egészen a jobbágyság visel, teszen mint mondám 3,069.415 ft-ot, erre tehát a nemesi majorság birtok fizetne mintegy 1,700.000 ft-ot, a jobbágyság pedig 1,300.000 ft-ot, s ha példaként azon feltevés mellett maradunk, hogy a nemesség or[szá]ggyűlésen összesen mintegy 3,000.000 direkt terhet vállalni kész, fizethetne még az Országos pénztárba 1,300.000 ft-ot, a nép pedig közös teherviselés alapján a fentebbi arány szerint fizetne 975.000 ftot, tehát a két pénztárba a nemesség összesen 3 milliót, a nép 2,275.000 ft-ot, s így ennek jelenlegi terhe közel 800.000 p[en]gö ft-al megkevesednék, az országos pénztár pedig a példakint említett kútfők egynémelyikének használatával könnyen 5-6 millió p[en]gö ft-ra növeltethetnék, s ez által Országos céljaink is biztosíttatnánk, s azon kilátásunk is volna, hogy 3 év múlva, midőn az indirekt kútfők jövedelme iránt már számtanilag tájékozva leszünk, az Országos pénztár véget talán sem magunk, sem a nép, nem leszünk kénytelenek legalább ily mértékben direkt terhet vállalni. Indítványom tehát oda megyén ki, hogy az Országos pénztár kérdését a házi
