A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
zisztenciáját akarnok évenként 100-100 pengő ft-tal biztosítani, aminél jobbat valamit alig tehetnénk, és akarnak például a Magyar Gazdasági Egyesületnek évenkénti 30 000 ft, az Iparegyesületnek 10 000 ft, a kisdedóvást terjesztő egyesületnek 5 000 ft, a Fiumei hajózási iskolának 16 szintúgy 5 000 ft, a nemzeti színháznak még vagy 10 000 17 , a Múzeumnak vagy 20 000 ft évi segéd pénzt biztosítani, és e végett az Istentől megátkozott subsidionalis rendszerhez folyamodnának, csak ezen csekély rovatocskák fedezése végett 4 millió pengő ft-ot kellene ajánlaniok. Fog ez tetszeni a nemességnek? Ellenben alkossuk akként az Országos pénztárt 18 , hogy annak mind ezen célok fedezésére évenkint csak 300 000 ft folytonos állandó jövedelme legyen, s ezen csekélységgel mind ez, s még a fentebb említett gyár alapításnak költsége 19 fedezve van. Hozzájárul, hogy vannak közszükségeinknek oly ágai, melyeket subsidionalis rendszerrel fedezni teljes lehetetlenség. Például a fiumei vasút országos szükségét, nemzet és kormány elismerte, ám de e végett kamat biztosításra van szükség, legrosszabb esetben 30 éven át évenként egy millió ft-tal in thesi 20 - in thesi mondom, mert azt csak senki sem fogja állítani, hogy ezen vasút nem csak 5%-tel [5 procenttel] nem, hanem semmit sem fog 30 éven át soha 21 behozni. De a biztosító alapnak in thesi meg kell lenni. Azonban nem kell felejteni, hogy a fiumei vasút kamat biztosítása csak akkor kezdődhetik, ha a vasút egészen elkészülend, tehát 8 év múlva. Már most kérdem a T[ekintetes] RR-ket, ha a subsidionalis rendszer mellett maradnánk, miképp fognának a fejedelem azon kérdéseire felelni: micsoda kútfőből szándékoztak a fiumei vasút kamat biztosítását fedezni? azt feleljük-e? majd teszünk 8 év múlva 22 subsidionalis ajánlatot! Bajos állapot t[ekintetes] RR! Ellenben gondoskodjunk az Országos pénztárnak egy millió ft folytonos jövedelméről, s ekkor miként fog a dolog állani? Azt mondhatjuk: adunk 8 éven át a Tisza szabályozásra évenként egy millió ft pengő segítséget (nyolc millió ft segítség a Tisza parti birtokosoknak nem kölcsön, hanem visszatérítés igénye nélkül - szép segítség) nyolc év múlva pedig ezen egy millió szolgáljon a fiumei vasút 5% kamatjának biztosítására. És meg van a Tisza szabályozás, meg a fiumei vasút, s amint a forgalom fejlődik, a kamat biztosítás tehát ezen milliót fel nem emészti, évről évre mindég többet és többet lehetend ebből más közcélokra fordítanunk. Ezért nem kell nekünk az Istentől megátkozott subsidionalis rendszer, melybe okvetlenül bele sodortatnánk, ha a házi adókból következőleg a közös teherviselésből semmi sem lévén, a nemesség kénytelen volna az Országos pénztár terheit direkt úton egészen magára vállalni. Ám de azt mondhatná talán valaki, ha a nemesség a házi adókban is osztozik, Országos pénztárhoz is járul, majd többet fizet a közös teherviselés alapján, mint ha az Országos pénztár terhét subsidium kép egyenesen magára vállalná. Nem t[ekintetes] RR! ellenkezőleg, ha a házi adóbani részvét, tehát a közös teher viselés alapján indulunk, a nemesség semmi esetre sem fog több direkt terhet viselni, mint amúgy viselne, sőt valószínűleg, mindjárt is kisebb terhet viselend, jövendőben pedig bizonyosan kisebbet, s e mellett nagyobb köz pénztárt teremtend s azt állandósitandja is, több célt érend el, s még a népen is könnyithetend 23 , a nép s nemesség közti érdekeket kiegyenlithetendi, s Magyarország] kifejlődését biztosithatandja. Megmutatom, A törvényhozás előtt minden tárgynál egy bizonyos célnak, bizonyos iránynak kell szempont gyanánt állni, mely felé lépteit akként intézze, hogy ha a végcélt mindjárt el nem érhetné is, legalább harmonikus előlépéseket tegyen, melyek a végcél irányától el ne vezessenek, sőt inkább abba mint integráns részek bele üljenek. Financiális ügyekben én a végcélt abban látom, hogy az országnak minden lehető jövedelmei számba vétessenek, szükségei hasonlóképp felszámítassanak és amennyiben amazok emezeket nem fedeznék, a fedezésről közösen közös erővel gondoskodjunk. Ezen végcél nem tűri a különböztetéseket, nem tűri azon fonák eszmét, hogy a koronális jószágok 24 a civilistára 25 , a só 26 a közigazgatásra, vagy mit tudom mire, a nép adó-
