A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

választmányi jegyzőkönyv. (208. sz. dokumentum.) Balassagyarmaton egy nappal később alakult meg a három tagú ad hoc bizottság, amelynek a szervezés a feladata. A Pest megyei Izsák mezőváros választmánya határozatában már a saját munkarendjén kívül a nemzetőrség öltözetéről is döntött. (210. sz. dokumentum.) A szervezőmunkában azonban gondok is mutatkoztak. A nemzetőrség alakítása ügyében összeült választmány március 24-én hozott határozata a törvénytervezetben foglalt vagyoni cenzusnak meg nem felelő polgárok besorozását is lehetővé tette. Pilis mezőváros lakossága általános ellenszeiwel fogadta a szervezést, a zsellérek tiltakoztak az ellen, hogy őket a telkes gazdákkal együtt terhelik a szolgálattal. Mivel a törvények szentesítése még nem történt meg, a választmány az ellenszegülőkkel szemben szankciót nem alkalmazhatott. (214. sz. dokumentum.) A megyei választmány a pesti járásban megmutatkozó ellenállás miatt április 2-án fel is függesztette a határozat végrehajtását, csak az önkéntes jelentkezőket írták össze. (216. sz. dokumentum.) Zala megye alispánja azt jelentette április 4-én a MOIB-nak, hogy megyéjében a városokban létrejött a nemzetőrség, a falvak népe azonban attól tart, hogy az úrbéri szolgáltatások elengedése után katonáskodni, adót fizetni tartozik majd, ezért nehéz őket a nemzetőrségbe beléptetni. A köznemesség pedig, mivel a közteherviseléssel nemesi jogaitól megfosztották, vonakodik fegyvert fogni. (217. sz. dokumentum.) A Pest megyei Gyón Dabason Halász Boldizsár jelentése szerint az önkéntesen kiállott nemzetőrségnek 22 nemes, 71 zsellér és jobbágy, 40 zsidó tagja volt. A jelentés arról is beszámol, hogy a nép abban a hitben volt, hogy a jó császár ellen akarják felfegyverezni, aki a törvényeket adta; egyébként is miért katonáskodjon, „ha nekik földet nem osztanak"? (223. sz. dokumentum) Homonna mezőváros április 9-én azt kérte, a nemzetőrség szervezését az úrbéri viszonyok törvényes és közhírré tett eltörléséig ne kezdjék el, mert népmozgalom törhet ki. (226. sz. dokumentum.) Az izraelitáknak pedig külön őrsereg szervezését javasolta. Kecskemét azért, hogy az őrsereg tagjai a változásokról tudomást szerezzenek, közpénzen megrendelte a Táncsics által szerkesztett Munkások Újságát. (224. sz. dokumentum.) A nemzetőrséggel szembeni ellenállás a törvény életbelépése után sem szűnt meg az országban. Szabolcs megyében Polgár, a hajdúvárosi jogaitól megfosztott város lakóinak ellenállása akadályozta a szervezést. (222. sz. dokumentum.) Pest megyében még május végén is csak azokat írták össze, akik önként jelentkeztek az őrseregbe. (238. sz. dokumentum.) Június 4-én Baldacci ezredes, Batthyány nemzetőrségi ügyekkel foglalkozó munkatársa már arra utasítja Gyöngyös várost, hogy a hiányos nemzetőrségi összeírásokat - amelyeket időközben a hatóságok mindenütt elkezdtek - helyesbítsék, és mindenkit, aki a törvény hatálya alá esik, vegyenek fel. (240. sz. dokumentum.) Volt azonban olyan helység is - így a Szabolcs megyei Napkor - ahol a nemzetőrség szervezése még június 15-ig sem történt meg, pedig a községben lezajlott atrocitások ezt indokolttá tették volna. (247. sz. dokumentum.) Eger külön vadász századot kívánt nemzetőreiből szervezni, de a hadügyminisztert helyettesítő Deák Ferenc ehhez nem járult hozzá. (231. sz. dokumentum.) Szombathely viszont azt kezdeményezi, hogy a törvény alapján újjászerveződő nemzetőrségből a papokat és az izraelitákat töröljék. (A papok fegyverforgatás alóli mentesítése a hivatásukból adódik, másik részében viszont a zsidók elleni a atrocitások miatt született a határozat.) A sziráki (Nógrád m.) nemzetőrök felfegyverzésüket kérték azzal az indoklással, hogy a szlovák lakosság a közelben lázadozik, és a nemzetőrségbe sem íratja be magát. (258. sz. dokumentum.) A nemzetőri szolgálati szabályok Magyar- és Németgyulán készült változatai a Békés megyében folyó szervezőmunka korai szakaszából valók; (április hó). Még csak a legfontosabb szolgálati kötelmeket és egyszerű ruhaleírást tartalmaznak. (237., 238. sz. dokumentum.) A debreceni kollégiumi ifjúságból alakítandó csapat szabályzata a diákság sajátos helyzetének figyelembevételével határozta meg a szolgálati kötelmeket. (Életbeléptetésére, mivel a törvény külön csapat szervezését nem tette lehetővé, nem került