A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE
gesnek és legelső teendőnek látjuk, hogy a legújabb törvények szerint a választások haladék nélkül, és ezen közgyűlés végeztével rögtön munkába vétessenek. - Melynek ezen most bekövetkező közgyűlés által leendő eszközlése, és azonnali életbe léptetése iránt azon őszinte és komoly kijelentéssel kérjük fel tisztelt Nádori Alkapitány Urat, hogy mi ezen közgyűlésnek [a] rendelkezését bevárván, annak végeztével eddig vitt elö[l]járói hivatalunktól mindenesetre leköszönendünk, s azt közönségünk népének adandjuk által. Kelt Félegyházán, az 1848. évi április 29-én tartott tanácsi ülésünkből Tisztelt Nádori Alkapitány Úrnak alázatos szolgái N[emes] N[emzetes] Bírája s Tanácsa Szabad Kunfélegyháza városának BKMÖL V. 101. b/ Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai; Közigazgatási iratok 291/1848. Eredeti kiadvány. Az irat felzetén még a következők olvashatók: Beadatott 1848. május 2. [Az] 1848. május 5-én közgyűlésen felvéte[te]tt. Végeztetett: Megtétetvén ezen közgyűlés által feljebb szám alatt azon intézkedés, mely a folyamodó városi tanács részéről is, - mint forró kívánat adatik elő, hogy a választások az újabb törvények értelmében haladék nélkül munkába vétessenek, miután az ideig sem a városi javakat kezelő nélkül hagyni, sem az igazság kiszolgáltatását fennakadásnak kitenni nem lehetne, a folyamodó Városi Tanács tagjainak ama nyilatkozata, miszerint ezen közgyűlés végével hivatalaiktól azonnal búcsút venni szándékoznak, idején nem történmek esmértetvén, midőn egyrészről az érintett tanácsnak minden egyes tagjai eddig viselt hivatalaikat a mielőbb bekövetkező új választásig viselni köteleztetnek, másrészről megvárják ezen kerületek Fél egyháza Városa egyes és összes polgáraitól is, hogy az ekként szolgálatra kötelezett elöljáróihoz megkívántató tisztelettel és engedelmességgel viseltessenek. Kiadta: Jaczmann Károly Al-jegyző. N[o]. 291 1848. május 10. Olvashatatlan szavak. L. 15. F. 1. F. 14. Sz. 34. Fél egyházán a városi elöljáróság csak meglehetősen későn, március 26-án reagált a pesti eseményekre. Ekkor sebtiben 46 fős polgárőrséget választottak, amelynek fő feladatává a nép felvilágosítását tették. A várható átalakulás értelmezése viszont feladta a leckét a félegyháziaknak. Az 1848-as márciusi forradalom egyik legnagyobb vívmánya a jobbágyterhek felszámolása volt, ez Félegyházán ( és a Jászkun Kerületekben) 1745 óta már valóság volt. Aváros vezető rétege, a redemptus parasztgazdák, akiknek az ősei 1745ben jókora összeg ellenében megszabadultak a jobbágyi függőségtől, úgy látták, hogy számukra az a legjobb, ha Félegyházán (és a kiváltságolt kerületekben) nem változik semmi. A város irredemptus lakosai, akik kiszorultak a megváltakozás (redemptio) előnyeiből, most elérkezettnek látták az időt arra, hogy a redemptusi jogokat ők is megszerezzék. Ezáltal elérhetőnek vélték, hogy részük legyen a helyi politika alakításában, nekik se kelljen a közlegelők használatáért fűbért fizetni, ne terhelje őket se a szőlő utáni adó, és az év 3 hónapjában ők is mérhessék borukat. Zajos megmozdulásaikkal minden bizonnyal rokonszenveztek a zsellérek és a „szolgák", a város nincstelenjei is. A redemptus városvezetés viszont követetéseiket aggasztónak ítélte, és az izgatások, az elégedetlenség „túláradásától " tartott. A városi tanács szorult helyzetében nem látott más kiutat, mint lemondani a hatalomról, és átadni a vezetést a város népének. A kerületi közgyűlés azonban rosszallással fogadta a félegyházi fejleményeket. A városi tanács tagjait, az egy hónap múlva amúgy is esedékes tisztújításig, hivataluk továbbvitelére utasította, hiszen a városi javak kezelő, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás az azt működtető tisztviselők nélkül egy percig sem maradhatnak. A rebelliskedő városlakókat pedig a közgyűlés, elöljáróik iránti kellő tisztelet és engedelmesség megadására szólította fel. • 280 • Id. Pázmándy Dénes 1 főispáni székfoglaló beszéde Székesfehérvár, 1848. május 1. Megjelenvén a küldöttségi meghívás folytán tisztelt főispán úr a teremben, a jelen volt közönség örömrivalgása között elnöki székét elfoglalta, s a szokott hivatalos esküt az érintett esküforma szerint letévén, a közönséget következő lelkes beszéddel üdvözölte, melynek tartalma ím ez: