A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

megyéktől, úgymint melyek az újabb időkben az esztergomiból szakittattak ki),

5 három, a többitől pedig két-két növendéket parancsolt kiküldeni, élelmezésük a szabályozott püspökségek pénztárának igen súlyos terhére tétetvén, miután egy bécsi növendék tartására megkívánt s évenkénti 600 vftban kiszabott költség épen annyira rúgott, mennyire az itthoni papnöveldékben három növendék rendszeres ellátása számittattik. Az (Augustinianeum)

6 egyik dicső bizonysága azon kegyes gondoskodásnak, mellyel boldogult Urunk az Anyaszentegyház java s gyarapodása iránt szüntelen viseltetett. De bár milly szent, magasztos, és jótékony volt is cél, bár örömmel tapasztaltuk annak hasznos eredményét azon több jeles egyénben, kik magasb tudományos s erkölcsi képzéseket ezen intézetben nyerték, nem lehet mindazonáltal mellőznöm, hogy ezen intézet ellen, még midőn létesítéséről volt szó, a magyarhoni főpásztorok által több észrevételek tétettek s a kir. helytartó tanács útján (fel is terjesztettek).

7 Tapasztaltatott továbbá, hogy az intézet állapota s jelentősége majdnem egészen kormányzójának egyéniségétől függ; tapasztaltatott, hogy noha az intézet fenntartására a magyar egyházi javadalmakból s illetőleg a vallásbeli alapértékből tetemes és folytonos áldozatok tétettek, a magyar clems részére eredetileg megállapított szám ritkán töltetett bé. Egyébiránt noha ezen intézet üdvös voltát tagadni nem lehet, azonban jelen viszonyaink közt annak fennállása s hon segedelmek általi gyámolítása kikerülhetetlen kifogásokra fogna okot s anyagot szolgáltatni. Mind ezen okoknál fogva óhajthatónak találom: miszerint a magyar egyháznak viszonyai ezen intézet iránt megszüntettetvén, inkáb a részben segíttetnék fel a megyés Püspökük gondoskodása, hogy a tartományi papnöveldéből haza tért, s rűttudományaikat végzett növendékek egy évig a püspöki székhelyen úgynevezett presbyteriumban tartassanak, a lelkipásztorkodásra czélszerű gyakorlatok által készíttesenek, s az ilyen intézetek vegyenek részt azon áldozatokból, melyek eddig az említett Augustinianeumra honunkból fordíttattak. Koppáncson fúnius 27-én 1848 Lonovics fózsef

8 m. p. Csanádi Püspök K-EMÖLIV/4. Esztergom Megyei Bizottmány-Alispáni iratok 2618/1848. szám (Katolikus Egyház- 5/79 szám.) Eredeti tisztázat 13 Kiemelések az eredetiben 4 A püspök saját kezű betoldása az eredetiben. 57 Kiemelések az eredetiben. 8 Lonovics József (1793-1867) kalocsai érsek, egyháztörténész, az MTA tagja. 1817-ben szentelték pappá, az egri egyházmegyében működött, majd 1834-től csanádi püspök. 1848-ban egri érsek lett, de székét már nem foglalhatta el. Szabadságharc alatti tevékenységéért Világos után hónapokig fogva tartották, lemondatták püspöki és érseki székéről, és kitiltották Magyarországról. Ausztriában élt, 1860-ban tér haza, majd a Deák-párthoz csatlakozott. 1866-ban kalocsai érsekké nevezték ki. (Kenyeres Ágnes főszerk. 1969. Magyar életrajzi lexikon II. Bp. 86.)