A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

A nemzetőrségi őrnagyok kinevezése az 1848. évi 22. tc. 9. szakaszánál fogva, a századok és zászlóaljak kellő rendeltetése után, a minisztérium hatóságához tartozván, s ezen kinevezések teljesítésére, részint a június 13-i ülés 1991. sz.a., részint a folyó hónap 14-éről 2506. sz.a. kelt, és sürgöny útján küldött fölterjesztéshez képest, a minisztérium már felhíva, és így a kinevezés naponként várható lévén: - a megye, az őrnagyok kirendelésébe, ezúttal sem kíván bocsátkozni, s a kimozdítandó őrseregre nézve e részben csakúgy rendelkezhetik, hogy a zászlóaljak, az elválasztásra legidősb századosok vezérlete alatt fognak Belényesbe vezettetni, és ottan addig, míg a kinevezendő őrnagyok helyeiket elfoglalják, ugyanazok parancsnoksága alatt lesznek állandók. Továbbá az őrsereg, minél előbbi útra indíttathatása végett, következő határozatok hozatnak: úgymint: 1. Azok, akik akár törvényes képességgel bírván, akár önként ajánlkozván, nemzetőrökül törvényszerűen egybeírattak, s a jelenleg kimozdítandó egyharmad rész közé estének, e részbeli kötelezettségök alul csak azon esetben mentethetnek föl: ha hitelesen kimutatandó testi fogyatkozások miatt, az utazás terheinek viselésére alkalmatlanoknak találtatnak, egyéb akadályok eseteiben pedig, a miniszteri rendeletek értelmében is csupán más nemzetőröknek helyettesítése engedtetik meg. 2. Oly egyének, kik szolgálati kötelességöknek a fölebbi 1. pont értelmében eleget tenni vonakodnak, törvények ellen szegülőkül tekintetnek, s a tisztviselők oda utasíttatnak, hogy az ilyenek irányában a törvények szigorúsága szerint járjanak el. 3. A jelenleg útrakelendő egyharmadrész a magános érdekek figyelembevétele mellett, Belényesből kiindulásától számítandó egy hónap elteltével, hasonló módon, s így az idei 2180 sz. a. végzés és fentebbi 1. pont szerint kiállítandó másik harmadrésszel fog felváltatni. 4. Azok és családaik ellen, kik a honvédelemre kiállanak, semminemű újabb keresetek, és törvényes lépések indíthatók és tétethetők nem lévén: e részben mind a megyei összes tisztviselők, mind a városi és községi elöljárók a jelen végzéshez leendő alkalmazkodásra az öt járásbeli főszolgabírák által utasíttatni rendeltetnék. 5. A községek minden lakosai, a kebelökf/ől eltávozandó nemzetőrök összes vagyonára nézve felelősekké tétetnek, s a közrendűek helyett minnemű gazdasági munkát, a szükséghez képest teljesíteni akként köteleztetnek, hogy különben az okozott károk megtérítésében, aránylag és egyetemlegesen elmarasztandók lesznek. 6. Az elutazandó egyharmadrésznyi nemzetőrségnek községek és egyénenként leendő kimutatása, s a folyó évi 2180.sz.a. végzéshez képesti jelentéseik beadása, az öt járásbeli főszolgabíráknak, s általuk többi tiszttársaiknak, a folyó hó 23-ig terjedő zárt határidő kitűzésével szorosan meghagyatik. 7. Az úti rendnek meghatározása, s a fegyverrel és élelemmel ellátás gondjai, a fentebbi 6. pont alatti jelentések bevételének eszközlésével továbbá is a 2180.sz.a. kinevezett, s teljes hatalommal felruházott választmányra bízatnak. S ezen végzés az öt járásbeli főszolgabírákhoz kiadandó lévén: a kellő foganatbavétel, és az ületőknek értesítése felelet terhe alatt elrendeltetik. HBML IV. B. 10l/a. 2. k. Bihar Vármegye Bizottmányának iratai. Bizottmányi közgyűlési jegyzőkönyvek. Közgy. jkv-i szám. 2513. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Az idézett forrásból a képzett tisztek hiánya az egyik leglényegesebb kérdés, ennek következményeivel együtt. A zászlóaljak élére őrnagyokat szükséges kinevezni az alacsonyabb rangú és gyengébb képzettségű századosok helyett. A már összeírt nemzetőrök közül felmentést csak nagyon súlyos indokkal kaphat valaki. A bevonult nemzetőrök vagyonára vigyázni kell, fegyverrel és élelemmel való ellátásukat a választmány intézi. 1 Kisszántói és dobozi Dobozy István 1848-ban lovas nemzetőr, majd honvédőrnagy. A család Érsemjén, Bojt és Vajda helységek földesura volt. Életére lásd: Borovszky Samu (szerk.) 1901. Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. 626.