A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE
rost mozgalomba hozta - ugyanis nálunk két párt van nem elvre, de személyre nézve, az egyik mely fő támaszát már a városi tisztújításkor is és azóta is kizárólag a földmívelőkben keresi, a követségre jelöltjének ifjabb gróf Batthyányi Istvánt, 2 volt városi tisztújítási elnököt tűzte ki -, a másik Haáder Pál 3 polgármestert kívánta követnek. Folyó hó 5-én közgyűlésileg végzés hozatott, hogy azon esetre ha városi tisztviselő választatnék követnek, az [a] városi hivataláról végképp lemondani tartozzék, a középponti választmány pedig e f[olyó] hó 8-án az 1848. 5-ik törvénycikk 32.§-át úgy magyarázta, hogy a szavazás titkosan történjék akképp, hogy a választandó követ neve papírdarabra írva adassék be. A választás a városház[a] udvarán délelőtti 10 órától esti 9 óráig tartott felizgatott kedélyek közt, mert az egymásutánni két ünnep a pártvezérek magyar szokásos vendégszeretetének bő gyakorlatára jól felhasznált alkalmat nyújtott; bor is bőven termett nálunk, és a kölcsönös gyanúsítgatásban sem volt hiány. Már pünkösd vasárnap délután a két párt a főutcán egymással szemközt találkozván, a földmívelők számosabb tagú serege a másik párt egyik zászlóját némi ütlegezés közt elvette, a választás alatt pedig a gróf pártja még délelőtt egy iparost, ki két cédulát akart adni, megöklözött, délután pedig a Haáder párt embereivel erősebben is összeverekedett, sőt a választási elnököt is némi tettleges bántalommal illette, úgyhogy a választási elnök többeknek felszólításánál fogva, kik a választókat veszedelemben lenni állíták, a választást az napra megszüntette, s haza is ment, de a gróf pártjának -, mely a választás megszüntetésében kijátszatását látta - kérésénél fogva - visszatérvén, a követválasztást folytatta. - Az egyik párt véreztetést, a másik ruhatépést panaszol. Szavazott 1376 [választópolgár]. Ifjabb gróf Batthyány István az első és egyszeri szavazásnál 818 szavazatot nyervén, Fehérvár városa választói által választatott országos követnek, sűrű és hangos éljenzés közt kikiáltatott. A gróf követ politikai téren még ugyan nem működött, de ismeretes becsületessége és a forradalomkor tanúsított szabadelvűsége a kisebbségben maradt pártot is, mely a választás ellen petíciót rebesget, megnyugtathat j a. Székes-Fejérvár, [1848.] június 13. Közlöny, hivatalos lap. 1848. június 17. 9. szám. 34. 1 A pünkösdi ünnepek időpontja: 1848. június 11-12. 2 Batthyány István gróf (1812-1880) a Lovasegylet választmányának elnöke, Székesfehérvár szabad királyi város országgyűlési képviselője, 1848 decemberében Fejér megye és Székesfehérvár népfelkelési kormánybiztosa. 1849. április 26-án a megye és aváros törvényhatósági kormánybiztosává nevezték ki. (L. 142. sz. dokumentum) 3 Hadhalmy (Haáder) Pál (1808 -?) Székesfehérvár szabad királyi város országgyűlési követe az 18471848. évi pozsonyi országgyűlésen. 1848. május 11 -én polgármesterré választották. Német hangzású családi nevét Hadhalmy-ra magyarosíttatta. A császáriak felségsértés vádjával 1849. július 30-án letartóztatták. A vád alól 1849. november 3-án mentették fel. • 247 • A napkori r. k. lelkész levele Szabolcs vármegye alispánjához a nemzetőrség szervezésének elmaradásáról Nagykálló, 1848. június 15. Tisztelt Alispán Úr! Átalakulásunk korszakában Hazánk jelen és jövője csak úgy biztosítatthatik, ha a Törvények minden testületek - helységek és egyes polgárok által szentül megtartattnak