A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

BKMÖLIV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye sz. n./1848.1/45/ 1848. Eredeti tanácsülési jegyzőkönyvi kivonat, tisztázat. A nemzetőrség feladatait, fegyveres szolgálatát az 1848. évi XXII. törvény részletesen szabályozta. Kecskemét nemzetörségi választmánya már 1848. március 29-én küldöttséget menesztett Pest város választmányához, hogy tegyenek lépéseket fegyverek beszerzésére. Az őrsereg felállításakor tűnt csak ki egy városi lövöldének a hiánya, mert a polgárok idegenkedtek a puskalövéstől. Már pedig a nemzetőrök kiképzése csak akkor érhette el a célját, ha fegyverüket lövésnél és szuronyozásnál is kellő ügyességgel tudták használni. A szerbek ellenállásáról érkező egyre aggasztóbb hírek miatt nőtt a helyi önkéntesek száma, ezzel arányosan a városi tanács gondja is, hogyan lássa el fegyverrel a nemzetőröket. Gömöri Frigyest Szegedre küldték 500 kasza elkészítésére és megalapozott hírek szerzésére. Május 2-án Deák Ferenc igazságügy-miniszter a miniszterelnök távollétében 500 lőfegyvert küldött Kecskemét városának. Az 1848. évi XXII. törvény 12. §-ára hivatkozva hozzáfűzte azonban, hogy ingyen fegyvert csak azok kapjanak, akik azt nem képesek megszerezni. A minisztérium még napidíjjal ellátott kiképző személyzet küldéséről is gondoskodott. A minisztériumtól kapott 500 lőfegyvert és 150 ezer töltényt a város vezetői kevesellték. Ezért aváros saját erőből próbált a gondon segíteni. Osszeíratták a városban lévő fegyvereket. Ám a fegyverösszeírás mindössze 267 fegyvert tárt fel. Ezek döntő többsége azonban fegyveres szolgálatra alkalmatlannak bizonyult. A város Brein Ferenc pesti építésszel egy lőporos tornyot terveztetett. Június elején pedig 14 helyi kovácsot kértek fel 437 kasza kiegyenesítésére. 1 Deák Ferenc (Söjtör, [Zala m.] 1803. október 17.-Budapest, 1876, január 28.) államférfi, jogtudós, a MTA tagja. 1823-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1832-től Zala vármegye helyettes alispánja, 1833-1843 között pedig megyéje országgyűlési követe. 1848-ban ismét országgyűlési képviselő. Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. Elítélte a fegyveres szabadságharcot. 1861-ben a Felirati Párt élén áh. Kiemelkedő szerepe volt az 1867-es kiegyezésben. - Életére 1. Gracza György 1894. Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. Budapest. I. k. 211-213. (L. még 43. sz. dokumentum) 2 qualificatio (lat.): minősítés 3 manu propria (lat.) : saját kezűleg. • 231 • Deák Ferenc levele Heves megye alispánjának a nemzetőrség ún. vadász századával kapcsolatban Pest, 1848. május 10. Eger város némely nemzetőreinek Ön által ide felterjesztett azon folyamodására, melyben egy vadász századnak felállítására engedélyt kérnek, ezennel válaszolom, hogy a nemzetőrségben, semmi nemű elkülönzést, és így kaszt színezetű osztályok, már csak a kimondott egyenlőség elvénél fogva is, fenn nem állhatnak, mennyivel inkább nem pedig azért, mert a nemzetiségre nézve veszélyes utánzásokra adnak alkalmat. Ennél fogva tehát, valamint különösen még azért is, mivel a nemzetőrség rendezésénél minden zászlóaljhoz egy vadász osztály adatván, a vadász századok felállítása feleslegessé válik, a folyamodó városi nemzetőrök kérelmét, miszerint a kért s általuk tervezetben felmutatott elkülönzött vadász század felállítása meg nem engedhető. Pesten, május 10-én 1848. Miniszterelnök távollétében: Deák Ferenc s. k. HML IV-6/2. Másodalispán iratai. 401. sz. hat. A levél előzménye: Blaskovics Gyula alispán a miniszterelnökhöz küldte azt a kérelmet, amelyben az egri nemzetőrök egy vadász század felállítását tervezik. Az hatokból nem világos, hogy a tervezett vadász alegység milyen társadalmi Vagy nemzetiségi elkülönülést fejezett volna ki. A miniszterelnök elutasító levele mindenesetre egyértelmű, s 116. sorszámmal 1848. május 12-én érkezett az alispánhoz.