A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

• 228 • A magyargyulai nemzetőrség felállításának szabályai Gyula, 1848. április M[agyargyula városa a közhatósági rendeleteknél fogva és saját ösztönéből, addig is míg törvény rendelkezne, a rend, nyugalom és szigorú figyelet fenntartása tekintetéből nemzeti őrsereg felállítását kötelességének ismervén, annak szabályai Gyula városa ideiglenes választmányi képviselete által a következendőkben állapíttatik meg; 1. Az őrség számának legkevesebb mennyisége 360, felszólíttatik tehát minden erényes, jó polgár, hogy magát az említett nemes cél előmozdítására, az alkotmányos kormányzás védletére minden tizedből

1 a megindítandó ívre önként írja be. 2. Az őrsereg magának vezért választand, ki a tanács tagja lesz. 3. Minden tizedben választatik egy alvezér és helyettes. 4. A fenn említett mennyiségből naponkint 12 egyén rendesen az előforduló kötelességeket teljesíti. 5. Rendkívülibb esetben a vezér által választott jelre, minden hon levő rendőri egyén saját fegyverével felkél, alvezére, vagy helyettese lakára sereglik, onnan pedig a városházához - hol a fővezér rendes laktanyája lesz - sietnek, ott annak rendeletét életek veszélyeztetésével is foganatosítják. 6. Ily esetek a tanács előleges elhatározásától függenek, ha csak személyt és vagyont megtámadó merények nem tapasztaltatnának, mert ily esetek tudománya bárhonnan származnék is, valamint olyasok megtámadása, minden hazafinak, így a rendőrség vezérének és a rendőrség minden tagjának kiválólag szent kötelessége. 7. A nagyobbszerű rendőrség működés szüksége és története a legközelebb közhatósági tisztviselőnek, azáltal pedig a megyei bizottmány felelős elnökének haladék nélkül éjjel-nappal bejelentendő. Hazafiak! Ne az erő vezessen benneteket, hanem a szabadság szent fogalma, mely bűnt nem ösmerhet, a szabadság fogalma az önkormányzás - azért mint magad emberének, a nemzeti rendőrnek szavában és rendeletében, önmagad szabadságát tiszteld. Rend tehát és Igazság a Szabadság nevében! Ezen szabályok szerint alakíttatott Gyulán a rendőrség. BML Magyargyula város tanácsának ir. 1848—1849. sz. n. 1 oldalas, kézzel írt, keltezetlen eredeti kiadvány (1848. április). Magyargyula 1848. április 13-án terjesztette be a megye alispánjának a nemzetőrnek jelentkezett gyulai polgárok névsorát és a már megszervezett nemzetőrség kimutatását, az „őrsereg ideiglenes rendszabályait". A névjegyzék tanúsága szerint 407 fő iratkozott fel nemzetőrnek Magyargyuláról, a jelentkezőkből 320 fős, három századból álló nemzetőrséget alakítottak. (BML Alisp. ir. 436/1848.) Oláh György (1889. Békés vármegye 1848-1849.1. Gyula) 1848. április 1-jére teszi a magyargyulai nemzetőrség megalakulását; április 3-án dolgozták ki a nemzetőrség tiszti tanácskozásán a nemzetőrség szabályait, amit Oláh közöl is. A szabályzat részletesen tartalmazza a nemzetőr, a tisztek kötelességeit, a nemzetőri esküformulát. (Oláh György I. 281-186.) A fent közölt szabályzat nem azonos az Oláh György által szöveghűen publikált irattal. Ez lehet az alispáni hivatalnak április 13-án benyújtott ideiglenes szabályzat, amely azonban a beadvány mellékletei közt nem szerepel, csupán Magyargyula irataiban maradt ránk. Az Oláh György által közölt változat, amely ennél jóval részletesebb, későbbi lehet, eredetben nem maradt meg. A szabályzat még a nemzetőrségről szóló 1848. évi XXII. tc. életbeléptetése előtt keletkezett, mert a nemzetőrségbe való felvételt nem kötötték vagyoni cenzushoz. 1 A város több utcát magában foglaló kisebb területi egysége, hasonló a későbbi kerületekhez. Gyulán egyegy esküdt állt a tizedek élén, aki a közbiztonságot az utcakapitányok segítségével őriztette. Volt pl. „Oláh tized", amely Gyula románok lakta részét jelentette.