A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

rozta 4 őrtanyák s tizedek számára meghozatni, melynek eszközlésbe vételéért a N[eme]s Tanácsot s Választott Közönséget megkeresni rendelte, valamint szint[én] azért is, hogy a már alakult lovas nemzetőrsereghez megkívántató trombita készíttetését is elrendelni méltóztassék. Ugyanezen választmány előtt szóba hozattatott, hogy a nemzeti őrsereg megismertető jeléül szolgáló szövött karszalagok vagy teljességgel nem, vagy csak igen felszöktetett áron kaphatók, e hiány elhárítására igen célszerűnek találtattak az itt előmutatott formájú kötött szalagok, melyek közül a szélesebb, s csattal ellátottat 36 v[áltó] kr[ajcá]rokért, a keskenyebb, s kapoccsal ellátottat 25 v[áltó] kr[ajcá]rokért darabját, kész kereskedő Bulin János úr az egész nemzetőrség számára rövid idő alatt elkészíttetni, mely ajánlatot a választmány elfogadván, a karszalagok elkészíttetését olyformán keresi meg a N[eme]s Tanácsot s érdemes Választott Közönséget, hogy ezen szalagokat közköltségen elkészíttetvén, a tehetősb nemzetőröknek a készíttetésbeli ár lefizetése mellett, a szegény sorsúaknak pedig minden fizetés nélkül adatnának által. - Költ Kecskeméten a választmánynak április 11-én 1848. tartott üléséből. Közcsendre Felügyelő Választmány által BKMÖL IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye sz. n./1848. 1/24/ 1848. Kecskeméten a nemzetőrség szervezésére Fejes János vezetésével már 1848. március 17-én sor került. Az alakuló nemzetőrség célja a város belső békéjének, és a csendnek a fenntartása volt. A nemzetőrök szolgálatukat felajánlották a tanács és választott közönségnek. A Tanács a felajánlást el is fogadta és azonnal három ívet nyitott, amit helyben nyomban 164-en írtak alá, majd pedig az íveket a városban is körözték. Március 20-án egy Választmány alakult, amely már másnap előterjesztette ideiglenes rendszabályait. A város vezetői március 23-án nyomtatott kiáltványban szólították fel a lakosságot, hogy jelentkezzen nemzetőrnek. Kifüggesztett plakátokon tették közzé az összeírás helyét és idejét, valamint a Választmány tagjainak névsorát. Március 26-án már csaknem ezren írták alá a jelentkezési íveket. A következő napokban a város négy pontján őrhelyet állítottak fel, ahol a nemzetőrök állandó szolgálatot teljesítettek. A szervezés azonban sok gonddal járt. A tájékozatlanság és a gyanakvás a parasztság között országosan olyan széles körű volt, hogy maga Táncsics is állásfoglalásra kényszerült és segített a parasztság felvilágosításában. Számottevő feszültség gyűlt össze az egyes céheken belül is. A polgári forradalom által megfogalmazott kívánatok félreértelmezését úgy próbálták meg elkerülni, hogy a Táncsics Mihály által szerkesztett „Munkások Újsága" című lap közköltségen történő megrendelését javasolta Fejes János, a kecskeméti nemzetőrség egyik szervezője a céhek számára. A Választmány egy másik tagja Szabó József pedig egyenesen azt javasolta, hogy az újságot közpénzen minden tized számára rendeljék meg. Az egyes tizedek és a négy őrtanya a város pénzén vásárolt lappéldányokat kapta meg. Felolvasásokon, tized- és népgyűléseken magyarázták el az egyszerű népnek a pesti 12 pont és a pozsonyi országgyűlésen hozott törvények helyes értelmezését. A nemzetőrség tagjainak a polgári lakosságtól való megkülönböztetését szolgálta a nemzetiszín karszalag viselése. A karszalagokat is közköltségen készíttették el, ám a vagyonosabb nemzetőrök annak árát tartoztak a városnak megtéríteni, míg a szegények ingyen'kapták a karszalagot. • 225 • Eger város tanácsának felterjesztése a megyei választmányhoz: a városban lévő fegyvereket és lőport ne vigyék el a sorkatonaság távozása után Eger, 1848. április 12. Midőn a napi események e honban, minden percre komolyan figyelmezni hívják föl a honfi kebelt, lehetetlen elmellőzni figyelmünkkel azon szájról szájra terjedt általános hírt, miszerint a helyben tanyázó sorkatonaság parancsot kapott, állíttatik, hogy