A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

költ jelentése, mely szerint a nemzetőrségbe 317 gyalog és 84 lovas íratta be magát, és minden tizedbeliek, akár kevesebben, akár többen voltak száznál, egy századdá alakíttattak, - továbbá a törvénycikkelyek és bizottmányi felszólítás közhírré tétettek, és a felfegyverzés tekintetében felvilágosító utasítás kéretik. Miután a választmányok köréhez nem tartozik tanácskozásaiba a Középponti Bizottmány által kinevezetteken túl bárkit befogadni, - a szentesi választmány jelentésének azon kitétele, miszerint munkálkodásainak a Városi Tanáccsal kezet fogva vezetése állapíttatott meg általa, - akképp értelmeztetik, hogy a választmány intézkedéseinek és rendeleteinek végrehajtására a Városi Tanácsot is alkalmazhatja. - Egyébként a jelentésből Szentesen a Nemzetőrségbe írottak aránylag csekély száma tűnvén ki, a választmány hivatásának és hazafiúi kötelességének ismerje a népet beíratásra lelkesíteni, és a Nemzetőrség számát a lehetőségig növeszteni. - A szentesi választmányba Verner Mihály pótlólag kineveztetik, és a választmány nép bizodalmát bíró egyéneknek tagokul felajánlására utasíttatik. Továbbá a választmányoknak általános utasításul adatnak a következők: 1- ször A Nemzetőrség rendezése ott hol több század létesítése lehetséges akép intéztessék, hogy minden város-tizedben teljes számú század alakítassék, és ha a község-tizedből száz egyén ki nem állana, a század a legközelebbi tizedből minden esetre kiegészítessék, s így tovább. - A századok pedig magokat megalakítván, és külön 1 kapitányt, 1 főhadnagyot, 2 alhadnagyot, 2 őrmestert, 6 csendőrt, 6 vezetőt, 2 dobost választván, a felesketés napjának kitűzését a Középponti Bizottmánytól vagy elnökétől várják. 2- szor A nemzetőrség felfegyverzése és taníttatására nézve a Bizottmány akkor intézkedvén, midőn az egész megyében megalakítva és rendezve leend, - a választmányok e részben további utasítást a Bizottmánytól azon időre várjanak. 3- szor A választmányok már meghagyott heti jelentéseképpen mindenkor a heti munkálkodásról vezetett jegyzőkönyvet - melyben a választmányi minden ülésben jelenvoltak nevei pontosan foglaltassanak - küldjék meg hét végén a Bizottmánynak. 29. Müller János szolgabíró folyó hó 9-én kelt jelentésében, a múlt hó 31-én tartott bizottmányi ülés határozata nyomán előterjeszti, miszerint a kerületbeli kertészségeknek szerződéses viszonyukat megmagyarázván, őket kötelességeik teljesítésére és csendre, békére intette, tőlük azonban azon nyilvánítást vette, miszerint ők ezentúl robotolni nem fognak. Ennek folytában felolvastatott Tóth István mindszent-algyevi uradalmi ügyész által a kertészségeknek szerződésbeli kötelezettségeik teljesítésére sikeres intézkedésseli szoríttatásukért bemutatott folyamodvány. Továbbá a bizottmányi elnök előadja, miszerint a nála felvilágosíttatásért megjelent sövényházi, hantházi és dóci kertészek panaszukat leginkább abban foglalták, hogy földes uraik által szerződésbeli kötelezettségeiken túl eső munkák teljesítésére szoríttatnak. Végre Basa József szolgabíró szóval a sámsoni kertészek hasonló panaszát jelenti fel, előadván, miképp a kerületbeli kertészségeket igyekezett felvilágosító okokkal megnyugtatni. Melyekhez képest, miután a hivatalos előterjesztések szerint a kertészségek részéről oly panasz adatik elő, minélfogva a birtokosok haszonbéres állású kertészeik irányában a szerződések változtatását is eszközül használva túlságos követeléseket állítanak fel, a szegedi kerületekbe Rónay Mihály, Beniczky Andor, Bánhidy József, Őrlősy Ferenc és Mihályfy Ferenc, - a csongrádi kerületekbe Bene Lajos, Bogyó Mihály, Müller János, Vály Benedek és Balajti Flóris, - a vásárhelyi és középponti kerületbe: Bogyó Sándor, Sánta Ede, Basa József, Török Bálint és Herczeg Ferenc avégre küldetnek ki, hogy egy részről a kertészségeket nem úrbéres, hanem magán szerződésen alapuló vi-