A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE
széken meg nem jelenhetek; ki is amidőn hivatalos jelentésemet tennem vagyok megkülönböztetett tisztelettel. Csányon, április l-jén, 1848. A Tekintetes Alispán Úrnak alázatos szolgája, Petheő Ferencz esküdt és csendbiztos HML IV-l/d/4. Szolgabírák jelentései. 227. sz. A jelentés kézhezvétele után, 1848. április 4-én Blaskovics Gyula alispán valamennyi fő- és alszolgabírónak, azok esküdtjeinek és a csendbiztosoknak kiadta a körözési parancsot. A nyomozás során kiderült, hogy az atkári kocsmáros elleni támadásban 10-12 személy vett részt, s közülük egy támadóról Gosztonyi János szolgabíró április 18-án részletes személyleírást küldött. Az eset további részleteit nem ismerjük, viszont az hat fontos kordokumentum. Rávilágít arra, hogy a forradalom utáni első hetekben, amikor a régi világ minden eresztéke szakadozni kezd, szétesni, a kiélezett történelmi helyzeteknek megvannak a maga „sans-culotte"-jai. Éppen ezért a márciusi forradalom és a pozsonyi országgyűlés a polgári átalakulás vívmányainak a védelmére megteremtette a nemzetőrséget. 1 „Tsinált" vagy „csinált" út, közepén magasabb, kétfelől lejtős és felárkolt, földből készült út. Az ilyen utak készítése és használata a XIX. századi Magyarországon általános gyakorlat volt. • 216 • Pest Pilis-Solt Vármegye Közbátorságra Ügyelő Választmányának jegyzőkönyve a nemzetőrség szervezéséről, a nemzeti szín, címer alkalmazásáról a laktanyákon, a királyi címerben, esküdtszék alakítására vonatkozó törvényjavaslatról 1848. április 2. Pest megye közbátorsági állandó választmányának jegyzőkönyve 1848. április 2-áról A nemzetőrségnek alakítása végett 1 a pesti járásra nézve kineveztetett küldöttség azt jelenti - hogy miután a községekben a nemzetőrségi intézet iránt éppen semmi rokonszenv sem nyilatkozik - tekintetbe vévén a körülményeket, szükségesnek látta a határozat foganatba vételét mindaddig felfüggeszteni, míg az e részben hozott törvény szentesítve leend szükségesnek látta pedig ezt annál inkább, mert a választmány határozata szélesebb alapot tűzvén ki mint maga a törvény, - ezen körülmény a népben komoly aggodalmat gerjesztett. A midőn a választmány azon elv alapján: 2 miképp a kötelesség teljesítése az engedélyezés eszméét kizárván egyenes kötelezettséget foglal magában - kijelenté, hogy akik az alkotmányos rend fenntartásában érdeklettek, azzal egyszersmind tartoznak is, - és ennek folytán a nemzetőrség alakítását szélesebb alapon kívánta létesíteni; akkor (nem gyanítva a kiviteli akadályokat) 3 egyedül a jelen körülmények nehézségét vette figyelembe, és a rend fenntartásának minél jobban szilárdítása volt szemei előtt. Most azonban - miután arról értesült, hogy a nép a nemzetőrség iránt határozott ellenszenvvel viseltetik - tudva miképp a legüdvösebb institutió nem talál elébb részvétre, mint azt a nép felfogta és megismerte - nehogy a célhoz nem vezető erőszakolás a felvilágosítástól bizton várható sikert mintegy előre meghiusítja - elébbi határozatának kötelezőleg foganatba vételétől a hozott törvény szentesítéséig, elállván a küldöttségeknek utasításul adja:
