A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

selés ügyében. (A főrendek január 22-én elfogadták a közteherviselés elvét.) Eötvös József elismeréssel szólt Kossuthnak a közteherviselés érdekében tett lépéseiről, de december 2-i levelében a városok országgyűlési képviseletének napirendre tűzésében látta a nem nemesek képviselethez jutásának első lépését. Az ellenzék még ekkor többségben volt, ami esélyt adott arra, hogy a képviselet meg is valósulhasson. Ezért Eötvös petitio összeállítását kezdeményezte a városok képviselete és belső szervezeti rendszerük külön szabályozása ügyében az országgyűléshez. Beszámolt arról is, hogy több városban tett lépéseket ez ügyben, és az eredmény kedvezőnek látszik. (4. sz. dokumentum) Wesselényi Miklós is pártolólag állt a városi képviselet ügye mellett, és Kossuthnak kifejtette véleményét az időszerű feladatokról. (5. sz. dokumentum) Az országgyűlés alsótáblája Kossuth indítványára választmányt küldött ki az adminisztrátori rendszer okozta sérelmek megvizsgálására január 11-én. A király január 30-án kelt leiratában foglalkozott az adminisztrátori rendszer ügyével. Az országos ellenzék központi bizottmánya a megyékben működő elvbarátaikhoz körlevelet küldött február 20-án, amelyben az adminisztrátori rendszer eltörlését, az évenkénti országgyűlést, a horvát sérelem orvoslását követeli. Ezek a követelések lettek a január 30-i királyi leiratra válaszul készült felirattervezet alapelvei is. (6. sz. dokumentum) (Az országgyűlés február 5-i kerületi ülése fogadta el a királyi leiratra adandó válaszfelirat tervezetét.) Február 22-én Párizsban kitört a forradalom. Március l-jén megérkezik a párizsi események híre. Kossuth Lajos ennek hatására március 3-án elmondott beszédében terjeszti a kerületi ülés elé felirati javaslatát. (7. sz. dokumentum) Ebben megfogalmazza a reformokra összehívott országgyűlés feladatait, határozott álláspontot kialakítva. Elhatározásként jelenti ki a közteherviselés megvalósítását; az úrbéri viszonyok megszüntetését, kármentesítéssel, „a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve"; a katonai elszállásolás, élelmezés terheinek könnyítését; a királyi városok és szabad kerületek közigazgatási és politikai rendezését; a földművelés, ipar, kereskedelem felvirágoztatására szolgáló intézkedéseket; a nemzeti jellemnek és az ország lakóinak érdekeit figyelembevevő honvédelmet; az állami jövedelmek számbavételét; a végrehajtásra országgyűlésnek felelős magyar minisztériumot. A felirati javaslatban foglalt feladatokat Kossuth a szokásosnál gyorsabb eljárással indítványozta törvénnyé tenni, mert a korábbi rendek - főrendek - uralkodó közötti hosszadalmas alkudozások, a kormányszékek lassúsága a váratlan helyzetekben veszélyezteti a sikeres munkát. (Nyilván a forradalom átterjedésére gondolt.) Ebből a felirati javaslatból bontakozott ki a 12 pont, ami a pesti forradalom dokumentuma lett. (Irinyi József állította össze március 11-én.) Az Ellenzéki Kör március 4-i választmányi gyűlése még nem tudta, hogy Kossuth felirati javaslatát a kerületi ülés elfogadta, ezért a résztvevők a teendőket latolgatták, amikor tudomást szereztek a kedvező pozsonyi hírről. Azonnal a felirat mellé álltak, és kiegészítették a sajtószabadság követelésével. (8. sz. dokumentum) A főrendi tábla majd csak a bécsi forradalom után, március 13-án fogadta el a felirati javaslatot. Amíg az Ellenzéki Kör pártoló petitio indítását ajánlotta fel Kossuthnak, addig az aggodalom is élt a nemesség egy részében, de az egyszerű emberekben is a jövő iránt. Podmaniczky Frigyes emlékezéseiben olvashatjuk, hogy Pest-Buda későbbi szerelmese milliók szerencsétlenségének és bukásának lehetőségét látta a forradalomban, amely a reformtörekvéseket is veszélyezteti. (9. sz. dokumentum) Székesfehérvár szabad királyi város már március 7-én reagált a felirati javaslatnak a felelős magyar minisztérium alakítására vonatkozó megállapítására, támogatva követei útján azt. (10 sz. dokumentum) Vas vármegye március 13-i közgyűlése méltányló elismeréséről és támogatásáról biztosította a március 3-i feliratot, nehezményezve, hogy a főrendi tábla akadályozza a felirat felterjesztését, még nem értesülvén a megyei rendek a bécsi forradalom hatására született főrendi döntésről. (12. sz. dokumentum) Somogy vármegye március 14-i közgyűlése részletesen tárgyalta a felirati javasla-