A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

3 Jászai Prépostság, Jászó ma Jasov Szlovákiában. Premontrei prépostságát még Kálmán és II. Béla magyar királyok alapították. Földesúri joggal rendelkezett Bércei község egy része felett. 4 Mária Terézia (Bécs, 1717.máj. 13.-Bécs, 1780. nov. 29.): Magyarország és Csehország királynője (17401780), német-római császárné (1745-től). 5 sat., satöbbi, s a többi • 205 • Zemplén vármegye átirata Szabolcs vármegyéhez Táncsics Mihály lapjának betiltása érdekében Sátoraljaújhely 1848. szeptember 4. 1496 Kedves Barátink s Atyánkfiai! A „Munkások Újsága"

1 czímű Táncsics

2 szerkeszte Hírlap kivált a jelen átalakulási korszakba az érdekeket, mely lázítólag ébresztő, s a tulajdont kárhozatosan tipró mindennapi tartalma nyilván mutatja. Az ily vészteljes ragályos gyomot addig míg nem késő kiirtani, és pedig rendkívüli körülmények között, rendkívüli úton is rögtön megszűntetni eszközleni mulaszthatatlan kötelességünknek ismervén. Sietünk a Belügy Ministert figyelmeztetni, és felhívni az iránt, hogy a belcsendet és vagyonbiztosságot veszélyeztető ezen hírlapnak elkobzása, és általános eltiltása, iránt, most midőn a rögtönzést parancsoló idő a sajtó törvény útjáni eljárást meg nem engedi, nyomban és erélyesen intézkedjen, s ebbeni kívánságunk teljesülését annál fogva is reményijük, mert ez által a köz nép sem fosztatik meg olvasási mezejétől a „Nép Barát"

3 hírlapot épületesen használhatván. Melynek sikeresíthetésére segéd kezeket, és hasonló felszólalásokat a midőn Hazafiúi lelkesedéssel kikérnénk, vagyunk. Kelt Saújhelyben

4 1848-ik Évi September hó 4-én tartott bizotmányi gyűlésünkből Szíves baráti s Attyokfiai Zemplén megye közönsége SZSZBML ÍV. B. 102/b. 48. cs. 1438. db. 1848. Eredeti tisztázat. Az 1848. április 11-én szentesített törvények között szerepelt a XVIII. számú, azaz a sajtótörvény is. Az ebben biztosított sajtószabadság tette lehetővé, hogy „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti." Ez viszont sokaknak nem tetszett, és mindent elkövettek annak érdekében, hogy a számukra nem megfelelő irányzatú, elsősorban radikális sajtó megjelenését megakadályozzák. A támadások elsődleges célpontja a forradalom továbbfejlesztésééit szót emelő Táncsics Mihály és kiadványai voltak. A konzervatív vezetés alatt álló vármegyék beadványokat szerkesztettek ellene, és kérelmük súlyának bizonyítására igyekeztek megszerezni más törvényhatóságok támogatását is. Erre példa a fent közölt irat. A Szabolcs Vármegyei Központi Választmánynak az irat hátlapján lévő, 1053. számú végzése szerint: „E Választmány átaljába osztja ugyan nézetét Zemplén megyével, - de azon meggyőződésből, hogy éber kormányunk egy megye általi előterjesztésre is megteszi - ha szükségét látja, a kellő intézkedéseket, részérőli felszólalásnak a kellő megye tudósítása után mai szükségét nem látja s tudomásul veszi. Kelt az 1848-ik évi Nov[ovember] 6-ik s több napokon N[agy] Kálióban tartott kormányzó bizotmányi ülésből." 1 Munkások Újsága. Szerk. és kiad.: Táncsics Mihály. Megjelent: Budapest, majd Debrecen, 1848. ápr. 21849. jan. 21., hetente egyszer, illetve kétszer. Baloldali radikális politikai néplap. Széles népi rétegek érdekeit képviselte, felkarolta követeléseiket, felvetette az áprilisi törvények által megoldatlanul hagyott