A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

• 167 • Lunkányi János jószágigazgató levele Csillag Lajos zalai alispánhoz az úrbéri törvényjavaslat elsietett kihirdetéséről Pölöske, 1848 . április 6. Tekintetes Másodalispán Úr! Mái napon Pölöskére

1 érkezvén hallottam, hogy ezen te[kintetes] n[emes] Zala vármegyében is nagyméltóságú gróf Batthyány Lajos nemzeti ministerelnök úr körlevele következtében a n[emes] vármegyének erre hozott végzéséhez képest az ahhoz zárt törvényjavaslatok járásonkint kiküldött megyei választmányok által a közcsend és rend fenntartása tekintetébül megmagyaráztatni rendeltettek. Pölöskei helységbe Hegyi Enoch táblabíró,

2 Thassy Lajos szolgabíró és Háry Antal esküdt urak

3 f[olyó] április hó 4-kén megjelenvén, noha a n[agy] m[éltósá]gú ministerelnök úr körlevelébe, mégis a n[emes] vármegyének erre hozott végzésébe az foglaltatnék, hogy a robot és kilencednek eltörléséről szóló törvénycikkely nyomán a jobbágyság a robot kiszolgáltatására ne erőltessék ugyan, hanem nekik megmagyaráztassék, miszerint a robotbeli szolgálatokkal mindaddig kötelesek lesznek, míglen az érintett törvénycikkely őfelsége által is sanctionáltatik

4 és valóságosan kihirdettetik, mégis mindezen főbb rendeletek ellenére tisztelt Hegyi Enoch táblabíró úr egyenesen a jobbágyságnak kimondotta, hogy mái naptól fogva az uraságnak sem robottal, sem kilenceddel nem tartoznak, s ennélfogva többé robotra elmenni nem is kötelesek.

5 Tekintetes alispán úr! Távol légyen attól, hogy én avagy a pölöskei uradalom az ország rendéinek a jobbágyság iránt tanúsított atyai szívességében nem osztoznánk, távol légyen továbbá azt felőlem feltenni; hogy én szinte a jobbágyság sorsának ekképpen lett javíttatásán valódi örömet nem éreznék, mindazonáltal mégis, mivel a robot és kilenced a hozott törvénycikkely valóságos sanctionálása és törvényes kihirdetésekor töröltethetnék el voltaképpen, ennélfogva egész tisztelettel alázatosan megkérem tekintetes alispán urat, méltóztassék tisztelt Hegyi Enoch táblabíró úrnak a ministerelnöki körlevél és a megyei kiküldetés ellenére tett eljárása iránt a törvényes rendeléseket megtenni, s annyival inkább, mivel a Baki, Tüttősi és Náprádfai helységekben,

6 mégis a sz[en]tgyörgyvári uradalomban,

7 hol más, ezen megyei választmányok működtek, a n[emes] megyei végzés folytán teljesítették kiküldetésöket, s ottan nevezetes panasz nem is fordulhat elől aziránt, hogy a jobbágyok a robotbeli szolgálatokat megtagadnák, hanem csak Pölöskei helységben, hová Hegyi Enoch táblabíró úr küldetett ki. Melyek után megkülönözött tisztelettel maradok tekintetes alispán úrnak alázatos szolgája Lunkányi János [s . k .] uradalmi igazgató

8 Pölöskén április hó 6-án 1848. ZML Csillagh Lajos alispán hivatalos iratai 1848. (szám nélkül). Eredeti tisztázat. Széchenyi István gróf pölöskei uradalmában 1848-ra fejeződött be a legelők elkülönözése és a szántóföldek tagosítása. Az uradalom és a jobbágyság között hét évig folyt pereskedés, amelyben a földesúr érvényesítette a saját gazdasági érdekeit. A jobbágyság földjeit kivétel nélkül a határ legsilányabb részeiben hasították ki, a közlegelőből pedig tekintélyes részt különöztek el a gróf számára. A tagosítási perben ilyen módon alulmaradt jobbágyok elégedetlenségének lecsillapítására tehette Hegyi Énok táblabíró a Lunkányi által feltehetően pontosan idézett nyilatkozatot. Elképzelhető, hogy a jószágigazgató tiltakozására a zalai alispán csak szóban figyelmeztette Hegyi Énokot, mert az ügy további fejleményeinek a vármegye levéltárában nincs nyoma. (A pölöskei jobbágyok helyzetéről bővebben: Tilkovszky Lóránt 1960. A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában. Különlenyomat a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyvéből. Zalaegerszeg, 239-255.)