A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

Előszó (Erdmann Gyula)

ELŐSZÓ A Magyar Levéltárosok Egyesületének választmánya még 1997-ben határozta el, hogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére olyan forráskiadványt ad ki, melyhez az összes önkormányzati levéltár és az Országos Levéltár is saját kutatásai során talált, zömmel publikálatlan dokumentumokkal járul hozzá. A munka során részt vállalt még a Ráday Gyűjtemény is. Több mint harminc kolléganő és kolléga végzett áldozatos és sok időt kívánó feltáró munkát. Kiderült ugyanis, hogy több megyének még egyáltalán nincs, vagy régi és jórészt elavult monográfiája, ül. forrásgyűjteménye van csupán történelmünk e szívet-lelket melegítő, a magyarságtudatot alapozó és erősítő időszakáról, amikor is az európai politika és közélet első vonalában élt és küzdött nemzetünk, több tucat nemzetközi klasszispolitikus vezetésével, remeklésével. A kötet szerkesztését Jároli József vállalta magára, aki 1995-ben publikált vaskos dokumentumkötetet 1848/49 Békés megyei történetéből. A kötet munkatársai a szerkesztői útmutató szerint, megcímezve, jegyzetelve küldtek be mintegy 800 dokumentumot, amelyből a szerkesztő 306-ot választott ki közlésre; ezek mintegy 70%-ban korábban nem közölt dokumentumok. A szövegközlések módszertani egységesítése, a többszöri - mellőzhetetlen - összeolvasás, egyes munkatársak némi késlekedése (ami sokszereplős munkáknál elkerülhetetlen), majd számítógépes programgondok, ül. nyomdatechnikai problémák vezettek oda, hogy az ünnepi kötet, mellyel a magyar levéltárosok tisztelegnek 1848/49 emléke előtt, csak most, 2001 ben jelenik meg. Magyarázat még az is, hogy az eredetileg tervezett terjedelmet mintegy 50%-kal túllépték a munkatársak, mivel a szerkesztő, látván a publikálatlan és remek források sorát, érthető lágyszívűséggel szelektált. A kötet (az eredeti elképzeléseknek megfelelve) a forradalom és szabadságharc időszakából a feudalizmusból a kapitalizmusba történő rendszerváltás sorsdöntő, jogalkotásban, forradalmi eseményekben legintenzívebb hónapjai történéseit örökíti meg. A forradalom előzményei közt - indításként - közli az Ellenzéki Nyilatkozat Deák-féle végleges szövegét, majd az utolsó rendi országgyűlés néhány kiemelkedő momentuma következik, köztük az 1848. március 3-i felirat. Március 15. ismert eseményeinek felidézése után a nagy nap országos fogadtatásának számos dokumentumát olvashatjuk, de közben átolvashatjuk a Helytartótanács 1848. március 15-30. közti üléseinek máig publikálatlan jegyzőkönyveit is. Láthatjuk, hogy a városok, megyék sorra csatlakoznak a forradalomhoz és küldik üdvözlő irataikat Pestre, Pozsonyba. Sorra születnek a pesti 12 ponthoz hasonló, helyi törekvéseket is felkaroló petíciók, röplapok. Megkezdődnek a rend fenntartására irányuló helyi szerveződések. Külön fejezet foglalkozik a Batthyány-kormány kinevezésével, első intézkedéseivel és országos visszhangjával. Olvashatunk országgyűlési követjelentéseket, miniszterelnöki körleveleket, intézkedéseket a minisztériumok felállításáról, iratokat, leveleket az áprilisi törvényekről és fogadtatásukról. Ezután az első népképviseleti országgyűlés összehívását, a választásokat, majd az országgyűlés menetének fő pontjait dokumentálja kötetünk. Szó esik a magyar-horvát tragikus konfliktusról, az itt-ott bekövetkezett zsidóellenes zavargásokról, majd a forradalom lelkesítő eseményeit beárnyékoló, egyre terebélyesedő parasztmozgalmakról, főként a zsellérek és a majorsági földek helyzetéről, a jobbágyfelszabadítást kísérő konfliktusokról. Sokoldalúan dokumentálja a kötet a nemzetőrség szervezését, működését számos településen, majd a közigazgatást és bíráskodást átszervező munkákról ad körképet.