A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A ZSIDÓELLENES ZAVARGÁSOK

A nősárkányi árendás zsidók folyamodását 1848. április 26-án kapta kézhez Tóth Bálint alispán, aki még aznap helyszíni vizsgálatra és jelentés tételre kiküldte Chapó Sándor szolgabírót. Sajnálatos, hogy a SL-ban Sopron vm. 1848. évi zsidó összeírásából a rábaközi alsó járásnak az a része hiányzik, amely Bősárkányra is adatokat tartalmazhatna. (L.: SL SVmLt Sopron vármegye adószedőjének iratai, Zsidó összeírások, 1848.) Sopron vármegyét 1848 tavaszán nem jellemezték az antiszemita megmozdulások. Az Ideiglenes Bizottmány is csak egy esettel foglalkozott. Kiss Lajos szolgabíró 1848. április 11-én jelentette Tóth Bálint alispánnak, hogy a lózsi (ma: Nagylózs) vásáron egy a zsidók védelmére kelt ebergőci férfit a helyi fogadós két cselédje megkéselt. A bűnösök a jelentés tételekor már a soproni börtönben ültek. (SL SVmLTt Sopron vármegye Ideiglenes Állandó Választmányának jegyzőkönyve 1848:12,uo. iratok, 1848:12.) A kérdéskörre vö.: Simon V Péter 1984. Zsidóellenes zavargások Vas megyében 1848 tavaszán. In: A Szombathelyi Tanárképző Főiskola, Tudományos Közlemények IV Szerk.: Molnár Károly, Szombathely. • 160 • Lőw Lipót pápai főrabbi jelentése a főszolgabírónak a város zsidó lakossága közt tett intézkedéseiről Pápa, 1848. május 4. Jelentés Tek[intetes] Szakonyi Lajos főbíró úrnak felszólítását teljes tisztelettel követvén, ezennel a valósághoz képest hivatalosan megjelentem: Miszerint április 9-én délután 5 órakor a 3-ról költ

1 miniszteri levelet a zsinagógában a zsidó gyülekezetnek részletesen megmagyaráztam, és e levél 4 pontja értelmében híveimet oda utasítottam: 1. hogy olyan hitrokonoknak, kik talán a mostani mozgalmak s üldözések alatt városunkba [magukat] törvénytelenül becsempészni szándékoznának, házaikban s lakásaikban letelepedési helyt ne engedjenek; 2. hogy mind kereskedésükben, mind egyéb cselekvényeikben az igazság, a becsületesség, az erkölcsiség s a vallásosság törvényeit tisztelvén s teljesítvén, különösen a mostani időben azon legyenek, hogy ne kövessenek el olyasmit, ami szemrevetéseknek csak távolról ürügyül szolgálhatna,3. hogy netaláni gúnyok- és csúfolásokra, miket a zsidó ellen e napokban nem ritkán hallani, csak egyetlenegy szóval ne feleljenek, hanem béketűréssel vonakodjanak vissza,

2 azon vigasztalással, hogy sokkal jobb méltatlanságot szenvedni, mint elkövetni; 4. hogy a beálló ünnepnapokon az utcákon ne csoportozzanak, s minden fényűzéstül óvakodjanak. Ezeket elmondám s híveim szívére kötém. Kelt Pápán, május 4-én, 1848. Löv Lipót m. k. főrabbi VeML IV. 101/b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai. 372/1848 (V. 9.) sz. irat: a pápai kerületi választmány becsatolt jegyzőkönyve. 4. sz. melléklet. Lőw Lipót (Cerná Hora, Morvaország, 1811-Szeged, 1875): izraelita teológus, rabbi, szónok, lapszerkesztő. 1846-1850 között Pápán szolgált. Sokat tett a pápai zsidóság polgárosodása érdekében. Mint tábori lelkész kísérte híveit a pápai nemzetőrök drávai hadjáratában.

3 A főrabbi által hozott intézkedések - kölcsönös türelmességet feltételezve - a város társadalmi megbékélését tették lehetővé.

4