A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A ZSIDÓELLENES ZAVARGÁSOK
ros kötelességül tétetik a városnak, a lakosoknak és nemzetőröknek, hogy a megbízott Pulszky Ferencz úrnak engedelmeskedjenek. (Határozat:) Miután a miniszteri megbízott úr a hivatalos parancs olvasását félbeszakító rivalgást tiltólag megszüntette, és meg győződésre ragadó éles elméjű szónoklattal előadta 6 , hogy a törvény tiszteletében alapszik egyedül a polgári társaság biztos létezése 7 és hogy a fen(n)álló törvényeket sem magányosok 8 , sem testületek, sem népgyűlések meg nem változtathatják, hogy a törvényeket változtatási vagy megsemmisítési jog csak az ország gyűlés köréhez tartozik, egyszersmind kimutatta az után, miszerint okokkal támogatott kérelmezéssel a minisztériumhoz járulva, a törvényt változtatási kívánatát e város közönsége előadhatja a f[olyó] hó 5-én tartatott népgyűlésneknek 1079. sz[ám] a[latti] 9 határozatát az izraeliták eránt, mint az 1840-ik 29. törv[ény] czikkelybe ütközőt 10 megszüntetettnek s meg semmisítet[t]nek kijelentette azon nyilvánítással, hogy a törvénytelenség melletti izgatók, vagy a csend, és béke háborgatása lázítók a következésekért vagyonaikkal és személyekkel felelősek. SZVL F IV B. 1102. Székesfehérvár szabad királyi város közgyűlési iratai. Népgyűlési jegyzőkönyv. 1848. No. 1129. Fogalmazvány. 1848 márciusában, áprilisában az ország több városában - így Székesfehérvárott is - antiszemita mozgalom keletkezett. Ennek hátterében a rendszerváltást kísérő pénzhiány (a réz aprópénz piaci forgalomból való eltűnése), az előző évi rossz termés miatti közellátási zavarok álltak. A társadalom a zsidókat tartotta felelősnek a kialakult helyzetért, s ezért több helyütt rajtuk állt bosszút. Fehérváron az április 5-én tartott népgyűlésen hoztak határozatot a zsidók kiűzéséről, melyet végre is hajtottak. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány Pulszky Ferenc kormánybiztost küldte ki a rend helyreállítására, aki a nemzetőrség felvonultatásával és a lakosság felvilágosításával, a népgyűlési határozat megsemmisítésével teljesítette küldetését. (Lásd még 43. sz. dokumentum.) 1 Megyeház tér = a mai Szent István tér. 2 Pulszky Ferenc (1814-1897) ellenzéki politikus, író, régész, művészettörténész. 1848. április 29-től pénzügyminisztériumi államtitkár, május 3-tól külügyminisztériumi államtitkár, november 28-tól a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium megbízott vezetője, 1849 januárjától londoni követ. 1849 után Londonban, majd Firenzében él emigrációban, 1866-ban tér haza. 1867-ben Deák-párti képviselő, 1869-től nyugdíjaztatásáig (1894) a Nemzeti Múzeum igazgatója, 1872-től a hazai könyvtárak országos felügyelője. Emlékirataiban (Életem és korom. I-IV Bp., 1880-1882.) fehérvári kormánybiztosi kiküldetéséről is megemlékezik. 3 A kormány feladatait átmenetileg ellátó Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt gr. Batthyány Lajos 1848.március 23-án nevezte ki. Tagjai: Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, 24-től Pulszky Ferenc, akik április 2-ig, a kormány megalakításáig működnek. 4 Altaljában, általában. s értsd: személy- és vagyonbiztonságának. 6 Az „előadta" helyett eredileg „megmutatta" állt, áthúzva. 7 „a. polgári társaság biztos létezése" helyett eredetileg „a közbátorság" állt, áthúzva. 8 Értsd: magánosok, egyének. 9 Az „ 1079. sz. a." utólagos betoldás. 10 Ugyanis ez a törvénycikk tette lehetővé a zsidók városban történő letelepedését. • 156 • A MIOIB rendelete Csány László 1 és Széli József kormánybiztosoknak a Szombathelyen és környékén kitört zsidóellenes megmozdulások megakadályozására Pest, 1848. április 10. Csány László úrnak, és Széli Jósef Vas megyei első alispán úrnak. Miután Széli Jósef Vas megyei első alispán úrnak folyó hó 8-án kelt hivatalos
