A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A ZSIDÓELLENES ZAVARGÁSOK
A zsidóellenes zavargások • 148 • Pécs városának felhívása a zsidóüldözések beszüntetésére Pécs, 1848. március 27. Polgárok! Városunk bátorsága és jóléte felett őrködni úgy a Tanács, mind a választott közönség mindenkor szent kötelességének tartotta, ezt kívánja teljesíteni most is, midőn a kebelbéli izraeliták rögtöni kiutasítása iránt nyilvánított kívánságára több lakosoknak, felhívja a jó érzésű és bölcs belátású polgárokat a közhaza és ön családjaik boldogságára emlékeztetve: állják útját olyan bárki által teendő lépéseknek, melyek a béke és törvényesség ellen irányozva, legközelebb önnön és családjaik boldogsága sírjához vezethetnének. Legyenek bizodalommal a Tanács intézkedései eránt, mely önök 1 bátorságáért 2 felelős, legyenek engedelmességgel a törvényes kormány eránt, mely ha polgárhűségre nem számíthat, hazánknak jövője nincs. 3 BaML Pécs város tanácsának iratai 1602 1/2 /1848. Eredeti fogalmazvány. 1848 tavaszán az ország több városában (így Egerben is. L. 72. sz. dokumentum) zsidóellenes megmozdulásokra került sor, amelyet a hatalom meggyengülése tett lehetővé és a közvetlen kiváltó oka elsősorban az ellátási nehézségekben keresendő. A párizsi forradalom hatására ugyanis megrendült az osztrák papírpénz árfolyama, amelynek hatására a lakosság megrohanta a pénzváltóhelyeket és ezüst váltópénzhiány lépett fel (papír váltópénzek pedig eleve nem voltak forgalomban). Pécsett a lakosság helyzetét tovább súlyosbította az akkoriban népélelmezési cikknek számító vágómarha hiánya is. A bűnbaknak kikiáltott zsidók üldözéséhez hozzájárult, hogy Pécs mint katolikus püspöki város ameddig lehetett eleve elzárkózott más vallásúak: reformátusok, evangélikusok, izraeliták stb. befogadásától. A legfőbb indítékot azonban a céhes iparos, kereskedő polgárság konkurencia iránti féltékenysége jelentette. A pécsi polgárság is féltékenyen szemlélt minden konkurenciát, különösen a kontár kézművességet és kereskedelmet űző 250-300 főnyi helyi zsidóságot. Pécsett március végén jelentkeztek zsidóellenes megmozdulások. A város tanácsa a tömeg nyomására bár a papíron csak az engedelem nélkül itt tartózkodó zsidókat kötelezte 3 napon belüli távozásra március 27-én, mégis az ellenszenv hatására a zsidóság nagyobb része eltávozott. Az elköltözött zsidókat végül a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány április 1-i utasítására fogadták vissza. A felbolygatott kedélyek megnyugtatására bocsátotta ki a fenti felhívást a város vezetősége. 1 A kinyomtatott plakáton a téves olvasat miatt az örök szó szerepelt. 2 közbátorságáért 3 A kinyomtatott plakát aláírása: Pécs Sz. Kir. Város Tanácsa és Választott Közönsége Pécsett, nyomatott a lyceumi nyomdában. • 149 • Bogyay József főszolgabíró jelentése Csillagh Lajos Zala megyei másodalispánhoz a keszthelyiek zsidóellenes hangulatáról Keszthely, 1848, március 28. Keszthelyen március hó 28-án 1848. Tekéntetes 2-od alispán úr! 1 Hivatalosan kell jelentenem t[ekintetes] 2-od alispán úrnak, hogy f[olyó] hó 30án tartandó közgyűlésen meg nem jelenhetek. A világesemények híre s országgyűlésünknek leginkább a nép érdeleiben tett nagyszerű lépései a Keszthely vidéki nép közé is
