A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

zett királyi kegyelmes két rendbeli leirata is, melyben ő Fenségét mint királyi biztost az országgyűlés megnyitásával megbízni, és a törvényhozási és végrehajtási ügyekben teljes hatalommal felruházni méltóztatott. Ekkor a miniszterelnök az országgyűlést Ő Felsége nevében megnyitóttnak jelenti ki. Ezután O Fensége fölkél, és a miniszterek a udvara kíséretében, a két ház küldöttségének előmenetele mellett, a teremből eltávozik. A két ház tagjai pedig termeikben gyűlvén össze, megalakulásukkal foglalkodnak. Kelt Budapest, július 2-án 1848. István nádor s. k. Szemére Bertalan s. k. helytartó belügyminiszter MOL N 124 Fasc. 4. Eredeti, nyomtatott szöveg a nádor és Szemere s. k. aláírásával. A szöveg Hirdetmény változata is megtalálható a MOL-ban, de ott István nádor neve nem szerepel: MOL 1848/49-es nyomtatványok, R 32 Időrendi sorozat, eredeti nyomtatvány

1 Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. május 20-án adta ki rendeletét, melyben június 2-ra hivta össze az országgyűlést. Az első népképviseleti országgyűlés tényleges megnyitására 1848. július 5-én került sor. A belügyminiszter a megnyitás rendjéről kiadott hirdetménye István nádor országgyűlési részvételének pontos menetét rögzíti. 1 A megnyitás rendjét közli: Közlöny, 1848. július 4. 97. Beér János 1954. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 123. • 140 • Az országgyűlés 1848. június 5-én tartott első rendes ülésének jegyzőkönyve Pest, 1848. június 5. Július 5-én tartott 1-ső rendes ülés jegyzőkönyve

1 4. István főherceg nádor a meghívásra mindkét ház kebeléből kiküldött vegyes küldöttség és a miniszterek kíséretében déli 12 órakor a képviselő házba érkezett. Megjelenése a képviselők és az e házba összegyűlt fölsőtábla tagjai által lelkesedéssel üdvözöltetvén, elfoglalá a trónt, és olvasá a trónbeszédet. Trónbeszéd

2 „Felséges urunk lúrályunk, hű magyar népének országgyűlését folyó hó másodikára méltóztatott kegyelmesen összehini. Atyai legkegyelmesebb szándéka volt, az országgyűlést önfelséges személyében megnyitni s vezérelni, de hű népeinek mély fájdalmára, súlyos betegség gátolja őfelségét ezen atyai szándékának teljesítésében s legkegyelmesebb rendelete által én vagyok megbízva, hogy felséges nevében és személyében ezen országgyűlést megnyissam. Általadom tehát ezen kegyelmes királyi rendeletet s általadom ezennel őfelségének azon kegyelmes királyi rendeletét is, melyben őfelsége, legkegyelmesebb urunk királyunk, az ország rendéinek legkegyelmesebben tudtokra adja, hogy addig, míg betegsége általi akadályoztatása tart s e miatt hű magyarjai között meg nem jelenhet, Magyar- s vele egyben Erdélyországban, és minden Magyarországhoz kapcsolt országokban, ide értve a határőrvidékeket is, felséges királyi személye képviselőjének engem méltóztatott kegyelmesen kinevezni.

3