A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

• 137 • Kiskunfélegyháza város képviselő-testülete országgyűlési követté választja Szabó Sándort, és ismerteti a város országgyűléshez továbbítandó kívánságait Kiskunfélegyháza, 1848. június 28. Az országgyűlési követválasztás körüli intézkedések f[olyó] 4. sz[ám] alatt megbízott középponti választmány, a mikénti eljárásáról vezetett jegyzőkönyvet, s az ide vonatkozó egyéb irományokat beadván, jelenti, hogy a követválasztás folyó június hó 26án történt, amidőn ezen város részéről országgyűlési követe általános szótöbbséggel Szabó Sándor

1 ügyvéd választatott meg. Határozat Országgyűlési követté megválasztott Szabó Sándor ügyvéd hálás köszönetet mondott ezen gyűlés előtt az iránta nyilvánított bizalom, s megválasztására, s egyszersmind a követség elfogadását nyilvánította, ünnepélyes ígéretet tőn, hogy követi pályáján tehetsége szerint a haza, és ezen város jólétének előmozdítására s öregbítésére fog törekedni. - Ámbár pedig az eddigi gyakorlatban volt követutasítások ideje lejártnak tekintethetik, mindazonáltal megvárja ezen gyülekezet országgyűlési követétől, hogy a város érdekében nyilvánuló közkívánat eránt nemcsak méltányos figyelemmel legyen, hanem azoknak foganatosítását és életbe léptetését is tehetsége szerint eszközölni igyekezzen, - ilyen közkívánatképpen nyilvánult ez alkalommal. 1. Katonai laktanyáknak haladék nélküli, és annyi számban való építtetése, hogy az ország polgárai a katona-szállásolás terhétől teljesen megmeneküljenek. 2. Az 1848. évi 16. törvfény]cikkben célba vett megyei új szerkezet rendezése esetében - ezen városnak középponti hellyé leendő emeltetése. 3. A nemzeti őrseregről alkotott új törvénynek oly formán leendő módosítása, hogy az ország védelmére inkább sorkatonaság vagy önki[n]tes mozgó őrsereg alakíttassék. 4. Az újoncállításban ne csupán a népesség, hanem ezzel együtt egyszersmind a földterület vagy birtok is összevéve vétessék alapul. Mely előrebocsátott közkívánatokat a megválasztott országgyűlési követ saját egyéni kívánatainak s óhajtásának is vallván, azoknak életbe léptetésére való törekvését teljes készséggel felajánlotta, - egyébiránt a követválasztási eljárásnál szóló irományok az írástárba teendők. BKMÖL V 142. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai 21/1848. Eredeti képviselő-testületi jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. - Közli: Iványosi-Szabó Tibor (szerk.) 1985. Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez. Kecskemét, 196.; Iványosi-Szabó Tibor 1988. A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 207. Az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választásáról az 1848. évi V. törvény rendelkezett. Ennek 5. § A) 32. bejegyzése szerint, népességszáma alapján a 377 fős képviselőházba (Erdély nélkül értendő), Félegyháza 1 követet küldhetett. Aváros addigi történelme során először küldhetett önállóan képviselőt az országgyűlésbe. Az országgyűlési követválasztásra, mint az a fenti dokumentumból is kiderül, Félegyházán 1848. június 2ó-án került sor. A választáson 95 fő voksolt. A többség, 56 választó Szabó Sándor ügyvédre szavazott, aki július 4-én már Pestről, levélben számolt be a népképviseleti országgyűlés megnyitásának előkészületeiről. Félegyháza más városokkal ellentétben, mint például Baja, Kecskemét, nem fogalmazta pontokba a pesti 12 ponttal kapcsolatos önálló kívánatait. Ezért csak a Szabó Sándor országgyűlési követnek adott követutasítási pontokból derülnek ki azok a város számára sarkalatos problémák, amelyekben helyi és országos viszonylatban egyaránt változtatást szeretett volna elérni. A város a laktanyák építését a lakosság beszállásolási terheinek megszüntetése érdekében javasolta. Az önálló törvényhatóság gondolatát - amelyet Baja város már az 1848. április 9-i kívánati pontjai között szerepeltett -, Félegyháza az 1848. évi XVI. törvényben megfogalmazott új megyei szerkezet rendezésekor szerette volna érvényre juttatni. Az ország védelmét