A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK
szeretett honomért tettem, - és e megismerésnek tudása volt és marad polgári életem büszkesége. Fogadják polgártársaim őszinte meleg köszönetemet igen becses bizalmukért! És legyenek meggyőződve, miképp Kecskemét város közönségét, Önöket polgártársaim! nemzetünk egyik legtisztább, s népességre s pontosított erőre nézve legtekintélyesebb testületét, és ekként legdrágább kincsünk nemzetiségünk egyik védoszlopát képviselhetni szerencsémnek tartandottam, ha azok következtiben, miket időközben Önök kebelbéli némely polgártársaink tenni jónak láttak, férfias önérzetem, az első szíves felhívásra tett ígéretem visszavonására nem kényszerít, és ha mindezek mellett is sz[abad] kirfályi] Pest belváros választói, adott szavamnak megtartásától felmenteni hajlandók lettek volna, örültem volna kecskeméti választóim irányában meleg polgártársi szeretetet, hűséget bizonyíthatni - és azt: miképp urunk királyunk tanácsában úgy, mint mindenkor egyaránt, legszentebb előttem a polgár név! Azonban miként Önök előtt tudva van, szfabad] kir[ályi] Pest belváros választóinak már élőbbről szavamat adtam, s azért, valamint már Szeged, Jászberény, Zenta, Almás városok és [a] szentendrei kerület választóinak irántam tanúsított igen becses bizalmukat szívesen megköszönni kényteleníttetém: úgy a kecskeméti képviselőséget sem áll hatalmamban ezúttal elfogadni. Fogadják Önök, tisztelt polgártársaim, ismételve őszinte meleg köszönetemet, s engedjék reménylenem, miképp bennem helyezett igen becses bizalmukat a fennebb megemlített körülmények jövőre nézve nem gyöngítendik. Kelt Budapesten, 1848. június 23-án Kossuth Lajos 1 m. k. Nyomatott Kecskeméten. BKMÖL IV 1602. Kecskemét Város Központi Választmányának iratai sz. n./1848. Egykorú nyomtatvány . Kecskeméten az országgyűlési képviselőválasztást 1848. június 18-ára tűzték ki. A jelzett napon az összegyűlt választók többen is Kossuth Lajos nevét hozták szóba követjelöltként. Tisztelendő Karika János, a kecskeméti református főiskola tanára is Kossuth Lajos pénzügyminiszter megválasztását ajánlotta a választóknak. A szűnni nem akaró éljenzés után Fejes János kért szót és bejelentette visszalépését, mert Kossuthtal szemben polgári bűnnek tartotta jelöltségét fenntartani. Lemondását követően ő maga is Kossuthra szavazott. Az I. kerületben így egyhangú jelölés után közfelkiáltással Kossuthot választották meg Kecskemét országgyűlési követévé. A választók ezután még ott helyben egy 11 tagú küldöttséget alakítottak, azzal a feladattal, hogy az átadja Kossuthnak a mandátumot. A küldöttséget Kossuth 1848. június 20-án fogadta, és sajnálattal bár, de kénytelen volt a kecskeméti országgyűlési képviselői mandátumot visszautasítani, mert ekkorra, mint azt a fenti dokumentum is hűen bizonyítja, már szavát adta Pest belváros választóinak. Kossuth lemondása miatt Kecskeméten 1848. június 25-én az I. kerületben pótválasztást tartottak, amelyen végül is Karika Jánost választották meg a város második követévé az első népképviseleti országgyűlésbe. Kecskemét II. kerületének követévé még 1848. június 18-án Simonyi János ügyvédet, városi szenátort választották meg. L. Péterné Fehér Mária 1992. Az első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. In: Bács-Kiskun megye múltjából. XI. k. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 209-214. 1 Kossuth Lajos (Monok [Zemplén m.] 1802. szeptember 19.-Torino [Olaszország] 1894. március 20.) politikus, hírlapíró, a nemesi ellenzék legnagyobb vezetője; az utolsó rendi országgyűlésen Pest vármegye követe és az alsótábla ellenzéki követi csoportjának vezérszónoka; a Batthyány-kormány pénzügyminisztere; a népképviseleti országgyűlésen Pest képviselője; 1848. szeptember 16-tól a Honvédelmi Bizottmány tagja és október 8-tól az elnöke; 1849. április 14.-augusztus 11. között kormányzóelnök; a szabadságharc bukása után emigrál; 1851-ben in contumatiam halálra ítélik.
