A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

got nem akarja a harc sanyarúsága alatt megölni, de belőlük, mint tapasztalásban részesültekből hasznos polgárokat kíván nyerni: alkotmányra kell esküdni a katonának. A hon közjavait csak az ország közszükségeire kell fordítani, semmi áron el nem kell adni, hanem apróbb részekre fölosztva a hon lakosainak haszonbérbe kell kiadni: így olyan követ kell, aki a közszükségek alatt csak a magyar szükségeket ismeri, és semmi idegen adóssággal földhöz nem veri az úgyis elmaradt országot; aki a volt úrbériségeket is ekképp kárpótolja a magyar állomány hitjegyeivel,

3 hogy törlesztő kamatfüzetéssel rovassék le a mentesítés; az állományi javak pedig megmaradván, a törlesztési évek elteltével könnyítsenek az adó terhein. Sérthetlenül fön[n] kell tartani a személy- és vagyonbiztosságot, a szólás, egyesülési és sajtószabadságokat szent ereklyékként kell becsülni: törvényeinknek engedelmeskedni, ha azok elavultak, ha nem jók, a törvényhozás útján iparkodni kell korszerűkkel fölváltani, de a fönnálló törvény szava előtt tisztelettel kell meghajolnunk, végrehajtásukat nem lágy, hanem szilárd, nem ingadozó, hanem elhatározott, nem külön elvágazatú, hanem összeforrt véleményű egyénekre kell bízni. Sokat kell még tenni ezenkívül is, mindent a népszabadság egyenlőség és alkotmányosság elvei szerint: azért a választásoknál meg nem hagyd magadat vesztegetni nép!, mert aki eladja szavát az a szóra és szabadságra, aki vesz, az polgári jogra nem érdemes; aki veszi a népet, az a népszabadság megvevése árán nyerni akar!, azért a megvesztegetőket, mint megrontóit kerülje a nép: és válassza meg azon embereket, akikben bizalma van és lehet, hogy a nép zászlóját semmi magos árért el nem árulják. Néptársaim a haza szabad alkotmányának kifejlése önöktől függ! Gyámolítsák a népelemű szabadságot és egyenlőséget választásaik által. Néptársuk Madarász József FMLXV-3. Plakátok és aprónyomtatványok. 1848. Korabeli nyomtatvány. Madarász József 1848. május közepén fogalmazta megválasztási programját. Általános választójogot, az aktív és passzív választójog, valamint a felsőtábla eltörlését követelte és azt, hogy az egyház birtokait az állam vegye kezelésbe, s a birtokok jövedelméből iskolákat hozzanak létre. Síkraszállt a népművelés, a népoktatás színvonalának általános emeléséért, a törvény előtti egyenlőség megvalósulásáért, a halálbüntetés, a testi fenyítés eltörléséért, a katonai szolgálat maximálásáért (4 év), az ipar, a kereskedelem fellendítéséért, a közmunkák eltörléséért, a pénztőke - különösen az országból kivitt - megadóztatásáért. A progresszív program tehát több pontban a szentesített törvények módosítását, a polgári átalakulást határozottabbá tevő törvények alkotását követelte, mégis a leglényegesebb, a föld, a szőlődézsma, a kisebb királyi haszonvételek kérdésében közvetlenül nem foglalt állást. 1 Az 1848:5. tc. népképviseleti alapra helyezte az országgyűlés alsótáblája tagjainak megválasztását. 1 állam. 3 az állam által kibocsátott kötvények. 4 Madarász József (1814-1915) politikai pályáját Fejér megyében kezdte. Az 1840-es évektől országosan ismert politikus. Fejér vármegye bizottmányának tagja, a sárkeresztúri választókerület országgyűlési képviselője. • 128 • Ifjabb Csuzy Pál letenyei képviselőjelölt választási felhívása Becsehely 1848. június 14. előtt Felhívás Én, ifjabb Cs^izy Pál volt Zala megyei követ

1 tudtára adom mindenkinek, ki a letenyei kerületben választói képességgel van felruházva, e következendőket: szándokom fellépni mint letenyei követ; elveimet hirdetni felesleges volna, ha azon régi vá-