A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK
• 120 • A Csongrád megyei Középponti Bizottmány tájékoztatója az országgyűlési követek választásával kapcsolatos tudnivalókról Hódmezővásárhely 1848. május 9. Hirdetés A követválasztási ügyek vezetésére megbízott középponti választmány 1848. évi május 9-én Vásárhelyt tartott üléséből a törvénynek a választói képességre vonatkozó pontjai: 1. Politikai jogélvezetet azoktul, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem erezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. 2. Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon benszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók: a) Kik szabad kir. városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 pengő frt értékű házat, vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ehhez hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok, telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel, vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik habár a fentebbi osztályokra nem esnek is, saját földbirtokukból, vagy tőkéjükből eredő 100 ezüstforint évi állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. d) Jövedelmükre való tekintet nélkül: a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós-társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és oskola tanítók azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van. Következő felvilágosítások, s illetőleg határozatokkal tudtul adatnak: 1- ször: A Szegeden lakó, s a nem nemesekre szabott képességi alappal nem bíró nemes egyének a tápéi kerületben jegyeztetnek föl. 2- szor: A Szegeden lakó, s a nem nemesekre szabott képességi alappal bíró nemes egyének - egy s ugyanazon jogot kétszer egyidőben nem gyakorolhatván a megyében nem választók. 3- szor: A gazdatiszt és földes úr közti viszony a gazdái hatalommal rokon természetűnek bizonyulván be, a középponti választmány a gazdatisztek helyzetében a választási jog gyakorlatára megkívántató függetlenséget föl nem találja. Minthogy pedig a törvény e jogot függetleneknek osztja, - a gazdatisztek azt nem gyakorolhatják. 4- szer: Özvegy nő s anya mellett a legöregebb - különben állapota képességet nyújtván, ha a 20 évet túlhaladta, s a házigazdaságot mint családfő vezeti, választóként tekintetik. 5- ször: ítéletnél fogva, úgy szinte hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatással vádolt bebörtönzöttek a választási jog gyakorolhatásából teljesen kizáratvák. Ellenben a vádolt, de be nem fogott és kezességen lévő egyének - különben képességgel bírván - a választási jogtól meg nem fosztathatnak. 6- szor: Az 1/4 telekkel nem bíró, de más természetű vagyonban - a földnek helybeli folyó árát fölvéve - hasonló értéket kimutató egyének szinte választók.
