A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

származhatott káros következményeknek útja vágatván, - a béke és rend fenntartásának tényezőjéül szolgálhasson. FML IV-102. Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyve. 1848:2. sz. Eredeti, kézzel írt tisztázat. A közölt dokumentum a jobbágyfelszabadításról és az úrbériség eltörléséről szóló törvények ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. Egységes értelmezésüket segítette elő a megyei bizottmány 7 pontban összegzett állásfoglalása. A szőlődézsmát az áprilisi törvények nem törölték el. A szerződés alapján művelt földek után a szolgáltatásokat tovább kellett teljesíteni. Az 1848. április 11-e előtt befejezett úrbérrendezések érvényben maradtak. A nemesi telken lakó zsellérek szerződéses jogviszonya érintetlen; nem tartoznak az úrbéresek sorába. A regálék (malomtartás, kocsmáitatás, húsmérés) továbbra is földesúri jogok. A jegyzői hivatal megbízásából Boross Mihály az áprilisi törvények magyarázata érdekében „Szabadság, Egyenlőség és Testvériség" címmel röpiratot tett közzé, amely nyomtatásban is megjelent. (Vö. FML. XV. 3. Plakátok és aprónyomtatványok. 1848. május.) • 113 • Az 1847/48. évi országgyűlés törvénycikkeit értelmező Sopron megyei választmány ajánlásai Sopron, 1848. május 3. A legközelebb lefolyt 1847/8-dik évi országgyűlési törvénycikkek folytában rögtön szükséges intézkedések eránti javallat készítésével megbízott választmány folyó 1848dik évi május 3-án öszveülvén, ez érdemben javallatát következendőkben terjeszti elől, ú[gyj m[int] 1- ör AIX-ik törvény cikkely 4-ik §-a szerint az úri törvényhatóság megszüntetve lévén, s polgári ügyekben a sommás perekre nézve ott, hol rendezett első bírósági hatóságú tanátsok nintsenek a szolgabírák; büntető és rendes folyamatu polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék lévén bíróságul rendelve, e részben a jó rend és egyformaság tekintetéből szükségesnek tartja a' jelentő választmány, hogy az eddig úri hatóság elejbe tartozó, valamint polgári, úgy szinte büntető, folyamatban lévő, nem külömben ítélettel ellátott, de még végre nem hajtott perek az illető uradalmak által lajstrom mellett a folyó év június 5-én tartandó bizottmányi ülésre beadassanak - a szóbeli folyamatban lévő s ítélettel ellátott, de még végre nem hajtott sommás perek pedig illető fő és alszolgabíró uraknak szinte lajstrom mellett tüstént által adassanak. Minthogy pedig az iránt - ha vallyon a volt jobbágyok között előforduló osztályokat a szolgabírák vagy pedig választott osztoztató bíróságok tellyesítsék-e ? - a vélemények külömbözők lehetnek, tehát a jelentő választmány a törvények szellemébül kiindulva kimondani szükségesnek tartja, hogy a volt jobbágyi osztályokat jövendőre az uradalmak helyett az illető járásbeli fő és alszolgabíró urak fogják tellyesítteni. 2- or A Xl-ik törvény cikkely 3-ik és 4-ik §-ai szerint a szükségeshez képest a megyében több törvényszékek is alakíthatók lévén, a polgári perekre nézve egynél több törvényszéknek felállítását a jelentő választmány szükségesnek nem tartja, sőt miután fő és alszolgabírák jelenleg több rendbeli öszveírásokkal elfoglalva vágynak, s az uradalmaknak is a perek beadására június 5-én tartandó bizottmányi ülés határnapul kitüzetni, e tekintetből a folyó évi május 15-én kitűzött polgári törvényszéket elhalasztatni, s azt a már előbb kitűzött augustus 21-ki és november 27-i határnapokon megtartatni javallja a jelentő választmány, azon megjegyzéssel, hogy a fenyítő törvényszék mind azon által az említett május 15-re kitűzött határnapon okvetetlen megtartassák, s a mennyire ne talán a körülmények úgy kívánnák fenyítő törvényszék nem csak Sopronban,