A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

a) Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről szóló törvénycikkre nézve mondassák ki, hogy a községek ily nemű tartozásaikat, ha földesmaik követelnék, a törvények kihirdetéséig híven teljesítsék, a fölbirtokosok és képviselőik másfelől erélyesen arra bírassanak, miszerint megtagadások behajtására - miután az úrbéri tartozások néhány nap alatt különbért is végkép megszüntetnek - erőszak semmiképp ne használtassák; továbbá, hogy a közlegeltetésnek oly helyeken, hol a legelő elkülönzés még meg nem történt, továbbra is az eddigi gyakorlatban hagyása akképp értendő, miszerint ily közlegelők az illető úrbéres törvények értelmében okvetlen megejtendő elkülönözésig hagyatnak csak meg, - végre, hogy az úri törvényhatóság néhány hét alatt kihirdetendő törvény folytán megszűnendvén, miután az e részben létre jövendő igazságszolgáltatásbeli változások miképp foganatba vétele tekintetében adandó véleménnyel mai napi közgyűlésből egy küldöttség is megbízatott, a pörösködők mindezek egy-két hét alatti kifejlésétől függesszék fel pörös ügyeik bevégzésének sürgetését. b) A papi tized megszüntetéséről szóló törvénycikkre mondassék ki, hogy ezen papi tized alatt - mely némely községekben királydézsmának is neveztetik, és amelynek fejében például Csongrád város évenként 1060 váltóforintokat fizet - a papok tulajdonképpi fizetését és párbért érteni nem kell, mert ezek továbbra is pontosan beszolgálta tandók. c) A közös teherviselésről szóló törvénycikkre nézve mondassék ki, hogy a közterhek nevezete alatt minden néven nevezhető közterhet, s így a közmunkát is kelletik érteni. 2- szor A csendnek közvetlen fenntartása oly formán, hogy a választmányok tagjai a,nép közt forogván, minden keletkező álhíreket és mozgalmakat a választmányoknak bejelentsenek, ezek pedig az álhírek forrását kitapogatni, a kedélyeket dolog állásának felvilágosításával megnyugtatni, - a mozgalmak vagy csoportosulások természetét, célját kitanulni, és azokat elhárítani, netalán veszélyes színt öltő mozgalmakat és pedig értelem világosító okok, rábeszélés, megnyugtatás által elfojtani törekedjenek, - szelídebb eszközök sikertelensége esetében torló rendszabályokkal a legnagyobb óvatossággal éljenek. 3- szor Az önkéntes nemzeti őrség felállítása, melyre nézve a választmányok a beíratásokat azonnal megkezdvén, békés indulatáról és becsületességéről ösmert minden egyént felvegyenek, azokból, kik saját fegyvereikkel képesek és készek szolgálni, azonnal csapatokat alakítsanak, - kimondassék, hogy ezen nemzetőrségek egyedül hon, a belbéke fenntartására fognak használtatni, és legföllebb szomszéd községbeni zavargások elnyomására alkalmaztathatok. A nemzetőr ismertető jele nemzeti rózsa kalapon, és bal karján három szín szalag, mely utóbbit viselni másnak tiltatik. A nemzetőr esküje következő: Én N. N. esküszöm az élő Istenre sat. a királynak és alkotmánynak hűséget, elöljáróimnak engedelmességet, esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen oltalmazom, a közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom, sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati kötelességemet midőn tőlem megkívántatik pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlete alatt hű őre az alkotmánynak, a törvénynek és a Hazának. Isten sat. 4- szer Azon községekben hol még ki nem tűzetett, a Nemzeti Zászló kitűzetése. 5- ször A választmányok minden lépéseikről, intézkedéseikről és eseményeikről naponként, szükség esetében pedig rögtön a Bizottmányt rövid, de kimerítő jelentéseikkel tudósítani fogják. CSML(SZL) IV A 3. a/ 56. kötet. Csongrád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai - Közcsendi Bizottmány jegyzőkönyvei 1-3/1848. március 31. (880-887. lap) Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat.