A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA

b) Minden referendárius azonnal készítse el lajstromát a kezénél levő ügyeknek, mindenik mellé odajegyezve, hogy a tárgyalásnak minő stádiumában van, s mi teendő vár reá? - megkívántatik, hogy az akták ily kimutató jegyzék mellett küldessenek át a minisztériumhoz. c) A kurrens akták átküldése az iktató- és kiadóhivatal igazgatóinak személyes felelőssége alá helyeztessék, egészen az átvételig Budán. d) A minisztériumnak küldessenek le a Kancellária hivatalnokainak szolgáló minden instrukciók. e) Küldessenek le a levél- s irattári elenchusok is, az archívum pedig az illető hivatal felelős gondviselése alatt tartassék további rendeletig

9

. A Helytartótanácsnak s Kamarának

10 szintúgy rendelet határoztatott, mely szerint minden tanácsnok vagy előadó titoknok a kezén levő ügyekről kimutató lajstromot készítsen, szintúgy mint fentebb a b) pont alatt. Hasonlóképp az iktatóhivatal a még ki nem osztott, a kiadóhivatal pedig az expedíció alatt levő aktákról. A kincstári pénztárhivatal kimutatást, a számvevő költségvetést a remélhető jövedelmekről és hátralevő költségekről; a személyzet, annak fizetése, instrukciója, szolgálati évei s munkaköre kimutatását adják be. A Commissariaticum

11 a katonaság ellátása körüli kimutatásokat adjon. Apolitico fundationalis administratio

12 pénzről, remélhető jövedelemről, s megszabott kiadásokról adjon kimutatást, nemkülönben specifikus inventáriumát ezen osztály vagyonának fekvő javakban s tőkékben, mindenik mellé feljegyezve, biztosan vane elocalva, folyik-e pör iránta, s mi karban van. A Kancelláriától, Konzíliumtól, Kamarától jelentést a pensionalás szabályszerű feltételeiről, s minő arány szokott lenni a hivatalbeli fizetés s nyugdíj között. VI. [sic!] Kossuth Lajos pénzügyminiszter előterjesztésére határoztatott: mivel a jelen olasz forradalom

13 miatt a magyar tengermellék kikötőiből a hajók ausztriai lobogóval kiindulni nem mernek, nehogy megtámadásoknak legyenek kitéve: H[erce]g Esterházy Pál fel fogja hivatalosan szólítani az ausztriai külügyminisztert, hogy a magyar színek iránt az országgyűlésen alkotott törvények nyomán a magyar lobogóknak minden külföldi kikötőben való elismerését eszközölje

14

. MOL 1848/49-i minisztérium lt., Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, H 5. Vörös Antal egykorú másolata.

15 Kossuth Lajos és Széchenyi István feljegyzése szerint már az március 17-i uralkodói kinevezés után többször összeültek a legsürgősebb feladatok megbeszélésére, de ezekről jegyzőkönyv nem maradt fenn. A jegyzőkönyv a VI. ponttól a kancellária megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. 1 A jegyzőkönyv részlegesen került közlésre. A kimaradt I-V pont a nemzetiségi területek mozgalmairól szóló jelentéseket és intézkedéseket tartalmaz. 2 A jegyzőkönyvben következetesen i-vel írja Szögyény László nevét. 3 A Kancellária utolsó ülésére április 15-én került sor. Az uralkodó a Kancellárián keresztül irányította a magyar közigazgatási, igazságszolgáltatási és katonai jellegű hatóságokat, így a Kancellária ügyköre ezekre a feladatokra terjedt ki. 4 A Helytartótanács Magyarország legfőbb közigazgatási szerve volt. 5 A kegyelmezési jog tényleges gyakorlása továbbra is uralkodói jog maradt: 1848:111. t.c. 7-8. §. 6 Szögyény László alkancellárt 1848. július 1-én helyezte nyugállományba a nádor, addig, az átmenet biztosítására, az uralkodó utasítása alapján, hivatalában maradt. 7 Az álladalmi tanácsot az 1848: III. t.c. 19., 20. és 24. § hozta létre, tagjaival együtt, feladatainak meghatározását a törvény az országgyűlésre ruházta. Erre azonban későbbiek során sem került sor. 8 A Kancellária kiadványaiért járó díjakat megállapító és beszedő díjazó hivatal. Kossuth 1848. június 16i rendeletével a hivatalt a pénzügyminisztérium alá rendelte. 9 A magyar és az erdélyi kancellária anyagát 1848 augusztus-október között biztonsági okokból Budára szállították és a belügyminiszter felügyelete alá helyezték. 1() A kincstári jövedelmek kezelője, országos pénzügy-igazgatási szerv. 11 Tartományi főbiztosság: a Helytartótanács felügyelete alatt működött, feladata az országban elszállásolt katonaság és a lakosság között felmerült vitás ügyekben a lakosság érdekeit képviselni. Az országban 10 kerületi hivatal működött.