A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA

Hogy a pragmatica sanctión azon módosítás tétessék, mi szerint Magyarország ne legyen többé az örökös tartományokkal egy közös fejedelem alatt. Minden törvényt meg lehet változtatni, s valameddig e részben változás nem lesz, Magyarországból semmi sem fog lenni. Az nem lehet, hogy a felelős minisztérium Budapesten lakjék, a király pedig Bécsben. Éljen Magyarország teljes önállósága! Kelt, Pesten március 31. 1848. Irinyi József Nyomatott Landerer és Heckenastnál. MOL 1848/49-es nyomtatványok, R 32 - Időrendi sorozat. Eredeti nyomtatvány Irinyi röpirata a pragmatica sanctio módosítását javasolja, hogy elháruljon az akadály az önálló magyar pénzügyi és hadügyi tárca megteremtése elől. Irinyi e két tárca magyar kormány és országgyűlés ellenőrzése alá helyezését Magyarország önállóságának feltételei közé sorolta, V. Ferdinánd azonban a ezt pragmatica sanctióval összeegyezhetetlennek. Batthyány Lajos többszöri bécsi egyeztető tárgyalása után az első felelős minisztériumnak végül is lett pénzügy- és hadügyminisztere. (L. még 81., 88., 90. sz. dokumentumokat.) 1 Irinyi József (1822-1859). A márciusi fiatalok egyik vezetője. Nagyváradon, Debrecenben jogot tanult. 1848-1849-ben a Pesti Hírlap munkatársa. Részt vett a Pesti 12 pont megszövegezésében. A hosszúpályi kerület képviselője az első népképviseleti országgyűlésben, majd a kormány Párizsba küldte Teleki Lászió mellé. Hazatérve folytatta képviselői munkáját. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Irodalmi munkásságot folytatott haláláig. • 87 • A pápai kerületi választmány támogatásáról biztosítja a nádort és a minisztereket Pápa, 1848. április 1. F[olyó] évi ápril l-jén t[ekintetes] Bezerédy Mihály táblabíró úr elnöklete alatt, főtisztelendő] Koroncz László apát s pleb[ános], tisztelendő László Jónás evang[élikus] lelkész, Vermes Illés, Pálffy Károly, Pápay Miklós, Armbruszter János, Nagy Ignác táblabíró, Materényi József, Horváth István ügyvéd, Vecsey Ignác esküdt, Villax Antal városi bíró, Bischiczky Miksa városi tanács, Vélsz Káról hatvanos, Baráth Sándor nemesbíró és Osváld Dániel nemesjegyző uraknak jelenlétekben tartott választmányi ülés alkalmával: Pozsonból és Pestről márc[ius] 29-ről érkezett, aggasztó hírekkel telt nyomtatásbani tudósítások, melyekből a független felelős magyar minisztérium felállításáról és az úrbér és tized eltöröltetéséről hozott törvényekben őfelsége koronás királyunknak rossz tanácsosi indításából! származhatott megegyezni nem akarásáról értesültünk, felolvastatván, a választmány elvül kimondatni határozta, hogy miután jelen nehéz viszonyok közt visszaléphetésnek helyét többé nem látja, a béke és csend fenntartásáról csak úgy kezeskedhetik s felelhet, ha a már szentesítés végett benyújtott törvények - melyek már megyeszerte kihirdetve vannak - őfelsége által megerősíttetni is fognak. Mely meggyőződésről első alispán úr,

1 mint a központi választmány elnöke azon kivonatnak felemlítésével, miszerint a választmány azt is tanácsosnak látná, ha a nádor és miniszterelnök s többi társai felkéretnek, hogy kedvetlen válasz esetében is a dolgok ily nehéz állásában hivatalaikról le ne mondjanak, értesítendő. [...]