A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

hoz járhatás általános díja, s ebből azután szorgalomdíjazás helyett a vagyontalan tanulóknak érdemfokozat szerint, több vagy kevesebb elengedtessék. (Ki a közasztalhoz ülni nem kénytelen, segedelmezésre nem szorul). A közasztalhoz valláskülönbség nélkül minden főiskolánkban tanuló ifjú felvétessék. A közasztal is az iskolai igazgató kezelése alatt álljon, s erről mint általában minden eljárásáról a kerületi választmánynak felelni tartozzék. 13. A tanuló ifjúságnak hittanár tartson vasárnaponként magyar istentiszteletet. 14. A pesti egyetemi, s győri akadémiai tanulók kívánatának minden pontjait elvben pártoljuk, s azoknak életbeléptetésére segítségünket felajánljuk. 15. A soproni katolikus gimnáziumban tanuló ifjakkal érzelemben s akaratban egyesültünk, s kívánatukat, miszerint a győri főiskola minden pontjait teljesülve látni óhajtják, ezennel közzé tenni testvéri kötelességünknek ismerjük. E pontokban adja a soproni evangélikus főtanodai ifjúság reform kívántait, melyeknek kijelentésére a nevelés szent ügye által lelkesítetvén, hozzájok mindaddig rendületlen szilárdsággal fog ragaszkodni, míg az itt óhajtott intézkedéseknél is sikeresebbek által a főiskola felvirágzása nem eszközöltetik. Költ Sopronban, a sajtószabadság 20-ik napján, 1848. A soproni főiskolai tanuló ifjúság SL XV/6. Hirdetmények. Reformkívánatok a soproni evangélikus főiskola körében. Nyomtatvány, kiemelések az eredetiben. Részlet megjelent: Horváth Zoltán 1964. Sopron és a megye múltja egykorú iratok tükrében. Sopron, 103105. Az 1848-as eseményeket nagy lelkesedéssel fogadta az Evangélikus Líceum tanulóifjúsága. Ok voltak azok, akik március 15-én fáklyás, zenés felvonulást rendeztek a pozsonyi események hírét hozó Széchenyi János gróf tiszteletére. Ugyancsak ők alkották a március végén felállított városi nemzetőrség un. VII. századát. Április 5-én - valószínűleg a pesti egyetemi ifjúság, valamint a pozsonyiak „Reformóhajtásának" hatására - megfogalmazták saját reformkívánataikat, melyet két diák kivételével valamennyien aláírtak. Három nappal később, április 8-án jelent meg a tanárok válasza „Felvilágosító jegyzések" címmel, melyben nehezményezték, hogy az ifjúság szembefordult a tanári karral. A tanárok megnyilvánulására újabb röplappal reagált a líceumi diákság. A „Késő válasz a kora megtámadásra" még erőteljesebben ostorozza az iskolai állapotokat és a tanári kar magatartását. A röplapháború országos feltűnést keltett, de a szabadságharc eseményei hamar háttérbe szorították az ügyet. Ismerve a későbbi évtizedek iskolatörténetének alakulását, bátran állíthatjuk, hogy a líceumi diákok által felvetett problémák és követelések valóban jogosak voltak, a későbbiekben nagyrészt meg is valósultak. 1 Közasztalnál étkező • 70 • Jászapáti tanácsgyűlése elfogadja a 12 pontot, és azt pontonként felolvasva megmagyarázza Jászapáti, 1848. április 8. [...] 95. Fő Bíró Balajthy Péter Úr jelen alkalommal ezen Tanáts megjelent választott s egyéb birtokos Lakosoknak előadta, hogy e Város Köz Házán kitűzendő Nemzeti Zászlókat elkészíttetvén mielőtt azoknak kifüggesztése megtörténne, szükségesnek látja azoknak mi célra leendő kitűzések felől a népet felvilágosítani, mi másként nem eshetik meg; mintha a most éppen vége felé közelgő Országgyűlésen, egy részrül az Országos Rendeknek felterjesztésére, más részrül Buda Pest Városok Öszves Polgárságának kívánságára, az Ország lakosaira Felséges Királyunk által engedett Szabadalmak-