A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

ingerültséget szem előtt tartván elhatározta, hogy küldöttség menjen a paphoz; és kérje meg, hogy mint jó haza polgára, hozzon áldozatot a haza oltárára, és az ingerültséget, melyre csak ő képes, csillapítsa le, és adjon helyet más egyénnek, aki a nép akaratát teljesíti, és az eklézsiát hála imától a megért szabadságért vissza nem tartóztatja, melynek kijelentésére a küldöttség elnöke, közakarattal megválasztatván ! a nyilvánosság elvén kiindulva nem elleneztetett senkinek a csatlakozásban részt vehetni: Eljárásáról küldöttünk számot adván kijelentettük, hogy kérésünket egész illedelemmel a papnak előadtuk, a pap méltányolván minden ellenmondás nélkül a küldöttség oda érkezte első pillanatával ígért lemondását írásba foglalva is kiadni késznek nyilatkozott, mely alkalommal az küldöttünk által a jó hazafi felé tartó papnak a küldői nevében köszönetet mondván megéljeneztetett. 3-szor Kéressék meg a pesti választmány elnöke, hogy mindazon rendeléseket, melyek a nemzeti őrsereget illetik, küldje meg legelőször is a helybeli választmánynak, hogy az tegye közhírül a polgárok közt, és minden zavart, és ingerültséget eltávolítson és megmagyarázza. 3-ik választmányi ülés április 3-ka 1848. 1- ső A választmány következő proklamációt bocsátott ki a nép között. - Polgárok! - az általatok és közületek megválasztott választmánynak tudomására jővén, miszerént az úrbért eltörlő törvényeket, - melyek felsőbbi jóváhagyás és szentesítés végett Bécsbe felterjesztettek a király megerősíteni nem akarja, tehát a kimondott szó szentségével játszván, adott szavát be nem tartva a népben helyezett bizodalmát kockáztatja, s a már már megnyert szabadságot, és testvéri egyenlőséget csirájában elfojtani, eltaposni akarja. Annak akarjuk azonban mindezt tulajdonítani, hogy a király személyét környező kígyók körül akarván nemcsak őfelsége sz[entséges?] személyén tekergőzni, hanem az egész nemzeten, s azt egy nyomással ismét elölni; s holmi régi Metternich-féle szisztémákat méreg gyanánt elhinteni a hazába. Kijelenti mindezekre a választmány miszerént a láncokból csak nem most kiszabadult népet újra láncokra veretni nem akarván, a már kihirdetett úrbéri tör[vény]javaslatot kívánja, de nem kívánja - hanem akarja életbe léptetni; s hinni meri, hogy ezek által az összes polgárság akaratát fejezi ki. Továbbá a helybeli zsidókra nézve határoztatott. 2- szor Bár a zsidók törvény által nem polgárosítattak, mind amellett az izsáki választmány az összes polgárság helyben hagyása mellett az egyenlőség eszméjén alapítván határozatát, a zsidókat az önkéntesen beírt nemzetőrök közé besoroztatni határozta. feljegyzetté Nagy János s. k. választmányi jegyző PML IV 101. Pest-Pilis-Solt vármegye Közbártorságra Ügyelő Választmányának iratai 1848: 69-74. oldal. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A nemzetőrség szervezését irányító választmány létrehozásáról szóló március 26-i határozatot és a választmány első döntéseit a nemzetőrség szervezéséről szóló fejezetbe is beiktattuk, mint a vidéki szervezés korai dokumentumát. (L. 210. sz. dokumentum.)