A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

FMLIV-109. Fejér Vármegye első alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1848. sz. n. Eredeti, kézzel írt tisztázat. A Sármelléki járás főszolgabírájának jelentése az úrbériség eltörléséről szóló törvényjavaslat országgyűlési elfogadását követően kialakult általános hangulatra hívja fel a figyelmet. Mór földesurai (a Lamberg és a Luzsénszky család) március 21-én hirdették ki az úrbériség eltörléséről alkotott törvényjavaslatot. Ennek hatására a környező települések parasztsága is megtagadta az úrbéri szolgáltatások és kötelezettségek teljesítését, sőt kommunisztikus elveken alapuló követelések is elterjedtek. Figyelemre méltó a jelentés azon része is, amely a papír alapanyagú bankjegyek inflálódására és a kialakuló zsidóellenes közhangulatra utal. 1 A móri uradalom birtokosai: gróf Lamberg Ferenc és báró Luzsénszky Károly. 2 magazínum , katonai élelmiszerraktár. 3 regulátió, úrbérrendezés, az 1848 előtti végrehajtott úrbérrendezésre utal a főszolgabíró. 4 gróf Lamberg Ferenc felesége született Hoyos Karolina grófnő. 5 egzekúzió, végrehajtás. • 52 • Blaskovics Gyula Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánjának jelentése a Helytartótanácsnak az első forradalmi megmozdulásokról Eger, 1848. március 24. Az egri tanulóifjúság [március] 23-án délután az alispáni hivatalhoz diadalmuk örömzaja között járultak és küldöttség által bemutattak, s letettek az egri Királyi Posta házról,

1 Hadfogadó Kormány Szállásáról

2 és Jánfy kereskedő szivarboltja elől általuk levett kétfejű sasos hivatal[os] címereket; ennek okául azt adván, hogy az említett hivatalok sem a nemzet kívánságának, sem a Kir[ályi] H[elytar]tó Tanácsnak ez érdekben már Buda-Pesten foganatba vett intézetének, sem az ő előbbeni napon ez iránt közbe tett felszólításuknak önként nem engedtek, sőt inkább a postahivatalnál kiadó képp[en] működő egyik házi kisasszony által nyilván gyávának címeztettek... ... a Bécsben, Pozsonyban és Pesten történt dolgoknak hírére Heves megyében is, különösen pedig Egerben március 18-án és 19-én a nép több ezer számmal a város törvényházára tolulván, ott a Tanácsot is akaratának örvényébe sodorva a pesti petitiot

3 magáévá tette, határozatát a szabad sajtó útján köztudomásra juttatta. A nemzeti öröm mámorában nem sokat fontolgató fiatalság egy Mahovszky József nevű papot a minorita szerzet zárdájából - hol állítólag szabadabb elvű írásai, egyházi beszédei és egyéb bűneiért ítélet mellett több évek óta fogva tartatott - március 19-én délelőtt kiszabadított, a város némely utcáján ujjongva hozzám vezettetett. A fiatalság azonban tettének botorságától általam meggyőzetve, s megnyugtatva eloszolván, Mahovszkyt saját kívánságához képest vissza vezettettem a zárdába, hol rabsága jövendőre a papi kormánynak rendeletéből a zárda többi lakóinak szabadságától keveset fog különbözni!... HML IV-6/2. - Blaskovics Gyulának Heves és Külső-Szolnok t.e. vármegyék alispánjának hivatalos jegyzőkönyve 1848-ik évben. Szerkesztve Vasváry Károly esküdt által. 128. sz. bejegyzés. Blaskovics Gyula alispán jelentéseit, leveleit egybemásolva tartalmazza a forrás. A Helytartótanácsnak küldött jelentésből ldtűnik, hogy Egerben, a megyeszékhelyen a pesti március 15-i események hatására csak március 18-án és 19-én került sor jelentősebb demonstrációkra, a hivatalos osztrák címerek leszedésére. Március 19-én történt, hogy a tüntetők kiszabadították fogságából Mahovszky József minorita szerzetest, akit az egri minorita rendházban tartottak zárva, korábban tett szabadelvű kijelentései és beszédei miatt. 1 A posta egykori épülete a mai Dobó utca és a Dayka Gábor utca sarkán álló egyemeletes épületben volt. 2 Az épületet az 1960-as években lebontották, telkén ma a Telekesy u. 2. sz. épület áll. 3 A „pesti petitio" valójában a márciusi ifjak 12 pontos követelését takarja.