A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

városi bíró, úgymond, le akarja tenni hivatalát. Ma éjjel először állottak strázsát a nemzeti őrök fegyverben Pápa városában. A plébániatemplomból zászlók lobognak a torony mind a négy ablakáról. 1848. március 24-én, pénteken. Pápán máris nem annyira öröm van a jelenvalókért, mint inkább búsulás a múltakért, még inkább a jövendőkért. Nem volt ugyan még verekedés Pápán, de hallatik, hogy Veszprémbe[n] máris a kanonokok ablakjait beverték. Pozsonyban a zsidók megtámadottak - az izraelitákat Pápán sem akarják felvenni a nemzetőrök közé. Most tehát mily sok kocsis, mennyi hajókormányos! Majd meglássuk, jobban lesz-e mint egykor, az ország! Voltak eddig is hibák, de sokan azt hiszik, hogy lesz ezután még több is. Sokat beszélnek Metternikről.

5 Némelyek, hogy az oroszokhoz ment, mások, hogy Magyarországban bujdosik, ismét mások, hogy az orosz fegyveres erővel fog eljönni. Ki tudja, mi van elrejtve a jövendő méhiben? 1848. március 26-án, vasárnap. Már megvan a verekedés a szabadság miatt. A herendiek zászlót tűztek ki, ezt a szentgáliak nem akarták szenvedni, de a herendiek megverték a szentgáliakat.

6 Mondják, hogy a csapók is Veszprémben mozgást kezdettek volna, pénzt kérvén a káptalantól, a kanonokokat nagy ijedségbe hozták. Sokan vannak, kik többet félnek, hogysem amennyit reménylenek. Igaz is, hogy ez a dolog szabadság neve alatt erőltetve megy. A vármegyék sem szeretik, hogy csak Pest megye akar diktátorkodni, a többi vármegyeköveteknek hallgatni kell. Az urak nem akarnak oly sokat odaajándékozni, a nemesek sem akarnak adózni, a városok sem akarják zsidókat szenvedni. És így hogyan lesz igaz, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyenlőséget és testvéri szeretetet kíván? Lesz-e mindebből valami? 1848. március 31-én, pénteken. Kijöttek Kovácsiba Gombás szolgabíró és Vermes urodalmi fiskális úr. Kihirdették, hogy megszűnnek a robotok és a dézma, de mely napon, ezt a napot a törvény fogja meghatározni. És a törvény szabta naptól a jobbágyok ne ösmerjenek uraságot - de az uraság sem fog ösmerni jobbágyokat. Ma volt a legelső szép meleg nap ezen márciusban, ma szóllottak a békák legelőször. Varjú Dezső: Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója az 1848-49-es eseményekről. Részlet a pápakovácsi római katolikus plébánia História Domusából. Pápa, 1997. (Jókai Füzetek 20.) Az idézett szövegrész: 11-12. Vidovics Ágoston (Dunapentele, 1794-Pápakovácsi, 1858): r. k. pap, nyelvész. 1815-ben végezte el a teológiát Veszprémben. 1819-től 1826-ig pápai káplán, utána haláláig Pápakovácsiban plébános. Tagja a nyelvújítók mérsékeltebb dunántúli körének. 1848-1849-es naplószerű feljegyzéseit 1850 és 1852 között vezette be a plébánia háztörténetébe. 1 Micheller József: a kovácsi Somogyi-uradalom bérlője. 2 1848. március 16-án. 3 Március 19-ére várták Deákot, ám csak késő éjszaka, valószínűleg 20-án hajnalban haladt keresztül a városon. 4 Kokárdákat, 18 krajcárért darabját. 5 így, helyesen: Metternich. 6 Szentgál, Herend: egymással hagyományosan versengő Veszprém vármegyei községek. • 39 • Baranya vármegye közgyűlésének határozata országgyűlési követeinek bécsi forradalomról szóló tudósítására Pécs, 1848. március 19. 4. Előterjesztetvén a tekintetes Rendeknek az országgyűlési követek által a követi karnak e megyéhez küldött 133. szám alatti nyilatkozata. Tudtára adják az illető képvi-