A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

köznép szívében azon óhajtás, vajha ezen régi dicsőségű hazának minden egyes lakói rangkülönbség nélkül a törvények előtt egyenlők, a hazának minden közterheit egyenlően viselők, s annak közszükségein egyaránt segítők lennének; a törvények hozásában, az adózó nép is képviseltetnék, maga pedig e Hon idegen befolyástól ment s önlábán álló szabad haza lenne, s több effélék, melyek a városháza előtt kitett 12 pontok alatt bővebben is kifejtve olvashatók: íme ezen régen várt időszak hirtelen belépett, melyben teljes reménnyel várhatni, hogy a nép ezen óhajtásai meg is valósulhatnak. A törvényeket alkotó Honatyák az országgyűlésen együtt vannak, az említett közkívánatok sikeresítését közlelkesedéssel, egy szívvel-lélekkel elhatározván, fenséges Nádorunk vezérlete alatt, fényes küldöttséggel járulnak felséges jó Királyunk színe elébe, hogy azokat elfogadni, s törvénnyé alakíttatni kegyelmesen méltóztassék. A Tanács és Választott Közönség

1

, mint a kecskeméti népnek mostani vezérlői, felfogván ezen ritka és rendkívüli ünnepet, s átlátván azt, hogy mi, polgári állásunkhoz mérve nem tehetünk egyebet, mint a hon boldogításában oly buzgón fáradozó országgyűlését ezen nagy munkájában, közörömünk, kívánatunk, sőt ha szükség lesz fel is terjesztendő könyörgésünk kijelentésével, amennyire tőlünk lehet és illik, - mintegy gyámolítani. Kifüggesztettük tehát a szokott hirdetőtáblára a magyar nemzet 12 pontok alá foglalt kívánatát, kitűzettük ezen nemzeti ünnepély jelentésére a háromszínű nemzeti lobogót, hogy ezeket ki-ki látván, áldja a Magyarok Istenét. De egyszersmind értésükre adjuk minden rendű polgároknak s lakosoknak, hogy felséges Királyunk kegyelmességére az ország rendéi kegyességökre, különösen pedig az elkezdett nagy munka szerencsés végbevitelére csak úgy számolhatunk biztosan, ha tettel és cselekedettel megmutatjuk azt, hogy mi békés és csendes magaviseletű lakosok vagyunk, a törvényes rendet /a/ legkisebb részben is meg nem háborítjuk, s az ország rendéi nagy munkáját tilos kitörésekkel meg nem zavarjuk, és a dolgok jó menetelét elegendő béketűréssel elvárni tudván, ezáltal azt, hogy mi a polgári szabadságra érettek s érdemesek vagyunk, valósággal is bebizonyítjuk, mert aki ilyetén időben a békét és /a/ törvényes rendet/a/ legkisebb részben is megzavarná, minden becsületes keblű és józan értelmű polgártársunk általláthatja, hogy édes hazánk boldogítása alkalmát hátráltatná, s nehezítené, - sőt az általános magyar szabadságot gyilkolná. Legyen azért szívünkbe vésett jelszava mindnyájunknak: Éljen a Király! Éljen a haza! Éljen a törvényes szabadság és /a/ rend! - Kecskeméten, 1848. március 18-án. A Tanács és Választott Közönség nevében Csányi János s. k. helyettes bíró Kovács József s. k. főjegyző Kovács Gergely s. k. népszószóló Nagy László s. k. v. közönségi jegyző BKMÖL IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye; Vegyes iratok sz. n./1848.

; 1. X/l/1848.; - A hirdetmény aljára tintával ráírták: Kihirdettetett és elfogadtatott 1848. márc[ius] 19. Egykorú nyomtatvány. (Előzménye 27. sz. dokumentum) A pesti forradalmi események híre már 1848. március 16-án eljutott Kecskemétre. Nagy Lajos főbíró másnap ismertette a tanácsban a pesti népmozgalomról vett tudósításokat. Petőfi Nemzeti dalának felolvasása után Kiss Miklós járási szolgabíró, majd Nagy Lajos főbíró szólt az egybegyűltekhez. Eközben a város-