A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI
c) Az egyetemi jószágok fölszabadítása a kollegiális rendszer kezelése alól s azoknak hű, nyilvános felelősséggel járó kezelése. d) Tökéletes tanítási és tanulási szabadság, ti. szabad legyen a tanulói évek meghatározása mellett tant és tanítót választani; nem különben tudományok és képes ségök által kitűnt egyéneknek szabadon oktathatni, s az állodalom 3 által fizetett tanárokéval egyenlő érvényességű bizonyítványokat adhatni. e) A rendes és rendkívüli tanszékek, segédállomások sat. nem kegyelem útján, de érdem és nyilvános csődület általi betöltése, minden valláskülönbség nélkül; s azoknak a külön vallások szükségeinek s a tudomány jelen állásának megfelelő szaporítása. f) Testgyakorlási intézetek s egyletek felállítása. g) A tudományban elmaradt vagy elaggott tanárok elmozdítása s nyugdíjazása. h) Az évenkénti próbatétel megszűntetése, s azok helyett nyilvános, szigorú s kimerítő, díj nélküli vizsgálatok behozása, a tanároknak az állodalom általi kármentesítésével. i) Nagyobb, a tudományok jelen igényeinek megfelelő s a magyar nemzethez illő tantermek és egyéb intézetek felállítása. Előadá a jelentő gróf. 5-ször Hogy a tudva lévő 12 pontot a város részéről ma nagy küldöttség viszi fel Pozsonyba és Bécsbe, melynek szónokául elébb ugyan Holovics tanácsos vala ajánlva, mellette azonban kevés rokonszenv nyilatkozván, e megbízást ismételt unszolásra Hajnik Pál vállalta el, egyszersmind pedig e küldöttség a tanuló ifjúságnak imént érintett petícióját is magával vivé. 6. Híre futamodván a városháza körül csoportozó tömeg közt, mintha már a miniszterek ki volnának nevezve; ez ellen sokan zúgolódva kikeltek, mondván; hogy a kinevezendők iránt még elébb tanácskozniuk kellene; azonban az alpolgármester által azzal lőnek megnyugtatva, hogy ez az országgyűlés hatósága köribe tartozik, s ő Felsége legmagasb elhatározásától függ. 7. Hangosan követelvén a gyülekezet, miszerint a nemzeti lobogó mind a királyi palotán, mind a kincstári épületeken kitűzessék, e kívánat teljesítése iránt ő nagyméltósága előlegesen intézkedett, a királyi Helytartótanács pedig ugyanezen lobogónak saját épületei fölé függesztését rögtön elrendelte, mely példát azután magánosak is oly vetélkedve követték, hogy Budán csakhamar úgy, mint Pesten, majdnem minden ház nemzeti lobogókkal díszelgett. 8. Előterjesztvén továbbá a nevezett Gróf úr, miként az érintett népgyűlés egyhangúlag a dohánytrafikák és lottériák bezáratását és a kétfejű sasoknak kincstári épületekrőli levételét s ezek helyébe a nemzeti címer és színek ültetését követeli, minden lehető zavar elhárítása végett rögön intézkedés tétetett a királyi kincstárnál, hogy épületeiről a sasok, mennyire lehet, azonnal leszedessenek, hol pedig azok befalazva volnának, fölükbe nemzeti zászló állitassék, többiben Pest város tanácsának mai napról 12.731. sz. a. megíratott, miként a Buda-pesti kincstári épületeken a nemzeti színek alkalmazása szintúgy, mint a dohánytrafikák bezáratása már el lévén rendelve, a lottériákra nézve azon körülmény forog fenn, hogy ezeknél a nyereség fejében eddig bevett összegek vissza nem fizethetők, és így a végett, hogy azok, kik a haza bármely részében a közelebbi sorshúzásokra némi összegeket tettek, jogaikban ne sértessenek, a lottériák bezáratását elébb hazaszerte közhírré tenni szükséges; minél fogva oly intézkedés történt, hogy az ország kebelében létező lottériák a jövő Szentgyörgy hó elején véghez viendő sorshúzás után nyomban bezárassanak. 9. Miután azon nyugtalanító hír szárnyalt, mintha falukról a felzendült nép csoportosan a városba akarna rohanni, előadá a jelentő gróf, miszerint e részben jelenleg aggodalomra alapos ok nincsen, sőt, hogy falusiak a jelen vásárra a szokottnál sokkal gyérebb számban jelentek meg, egyébiránt pedig azoknak csendben tartására az illető megyei tisztviselők által mindenütt a legóvatosabb, de leghatályosabb rendeletek is tétettek. Végül