Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)
189. 1622. január 6. A fejedelem úr a királyi címet, valamint Magyarország egész igazgatását, kormányzását és jelvényeit őszintén és teljesen leteszi, egyúttal róluk örökre lemond... Mi, Gábor 1 , Isten kegyelméből a Római Szent Birodalom és Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja, Oppeln és Ratibor hercege, emlékezetül adjuk jelen oklevelünk által és értesítünk mindenkit, akit illet, hogy a Magyarországon minap támadt belső zavargások lecsendesítésére, külön biztosainknak, úgymint méltóságos és nagyságos bethlenfalvi gróf Thurzó Szaniszlónak, Szepesfölde örökös grófjának és ugyanazon megye főispánjának, Magyarország Dunán inneni részei tábornokának és Érsekújvár erőssége és őfelsége főkapitányának, továbbá nemzetes szlavniczai Sándor János, Kassay István és Fráter István tanácsosainknak teljes meghatalmazást adtunk. Biztosaink, miután a rómaiak szentséges császári s Német-, Magyar- és Csehország királyi felségének szintén teljhatalmú levéllel ellátott biztosaival, úgymint a méltóságos és főtisztelendő urakkal, Dietrichstein Ferenccel, Isten irgalmasságából a római szentegyháznak Sanctus Sylvester in Campo Martio című bíbornokával, olmützi püspökkel, királyi kápolnaispánnal, csehországi herceggel és a szentséges császári felség országai és tartományai védelmezőjével, [és] Pázmány Péterrel, az esztergomi főegyház érsekével és ugyanazon hely örökös főispánjával, Magyarország prímásával, született szentszéki követtel, fő- és titkos kancellárral, belső tanácsosokkal, továbbá tekintetes és nagyságos stubingi, faldnitzi és rabensteini báró Breuner Szigfrid Kristóffal, stazi és asparni nemes úrral, a tartomány lovászmesterével, az Enns alatti ausztriai főhercegség elöljárójával és kamarással, gróf Collalto Reginbálddal, Sancto Salvatore, Rey Credare és Musestre urával, udvari haditanácsossal, kamarással és kiküldött kapitánnyal, galántai Esterháy Miklóssal, Zólyom és Bereg megye főispánjával, magyarországi királyi udvarmesterrel és aranysarkantyús vitézzel és kamarással, ugyanazon császári királyi felség tanácsosaival, a morva őrgrófságban fekvő Nikolsburg városában összejöttek, a két fél között folytatott többszöri s különféle tárgyalások után, az említett zavargások és változások megszüntetésére és lecsendesítésére a mondott szentséges császári és királyi felséggel a béke és kölcsönös kiengesztelődés jegyében az alábbi egyezségben, ajánlatokban és feltételekben állapodtunk meg. Ezek pedig a következők. A fejedelem úr a királyi címet, valamint Magyarország egész igazgatását, kormányzását és jelvényeit őszintén és teljesen leteszi, egyúttal róluk örökre lemond; és soha semmi szín alatt sem fog az ország igazgatásába és kormányzásába avatkozni s elegyedni, jelen szerződés erejénél fogva a fejedelem úrnak átengedett [terület] kivételével. A fejedelem úr az ő felségének járó városokat, várakat és végházakat valamennyi ágyúkkal, lőporral, erődítési művekkel és hadiszerekkel, úgy, amint
