Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)
említett hitünkre kötelezzük, és ezekre elkötelezetteknek akarjuk, hogy tartsanak bennünket jelen írásunk oltalmazó közbenjárása által. Kelt a Krisztusban tisztelendő atyának, Dénes úrnak, a Szent Angyal bíborosának 12 , esztergomi érseknek, a mi főkancellárunknak és őszintén szeretett hívünknek a keze által az Úr megtestesülésének 1457. évében március 21-én; a mi magyarországi stb. uralkodásunknak a tizenhetedik, a csehországinak pedig a negyedik évében. Amikor a Krisztusban tisztelendő atyák és urak, az említett Dénes bíboros, esztergomi érsek, Várdai István kalocsai választott, Masius zárai, Jakab raguzai, Lőrinc spalatói érsekek; Jakab szerémi, Mátyás veszprémi, Péter csanádi, János váradi, Máté erdélyi, Vince váci, Miklós pécsi, Tamás zágrábi, Demeter tinnini, Jakab traui, Natalis nonai, Félix scardonai, Orbán sebenicoi, Jeremos macariai, Tamás zárai, András zenggi, Vittus corbaviai, Lukács curzolai püspökök; Albert a nyitrai és Pál a boszniai egyházak választottai vezették szerencsésen Isten egyházait; nemkülönben amikor a nagyságos férfiak, a fent említett Garai László, nevezett Magyarországunk nádora, Újlaki Miklós és Rozgonyi János erdélyi vajdáink, gróf Pálóczi László országbírónk, ugyanazon Újlaki Miklós macsói és Marczali János szlavóniai bánok — a Szörényinek, Dalmáciának és Horvátországunk bánságainak, továbbá a temesi és pozsonyi főispáni méltóságoknak a tisztségei üresen állottak —, Perényi János főtárnokmester, Guti Ország Mihály és Lendvai Pál az ajtónállók főmesterei, Losonczi Dezső fia László főtálnokmester, Buzlai László és Nagyvölgyi László főpohárnokok, Pethő Miklós és Szomszédvári Henning lovászmestereink és többen mások viselték országunk főispánságait és tisztségeit. László király saját kezével. V. László király, miután felsorolta a Hunyadiak „bűneit", László kivégzésében és Mátyás fogságba vetésében őt támogató híveit oltalmába veszi. A politikai szerencse forgandóságának példája az oklevél. Egy évvel korábban az ország megmentőjének nevezte a király Hunyadit, a Beszterce grófja címet adományozta neki. Ciliéi meggyilkolása után azonban körének sugallatára elfordult a Hunyadiaktól, és őket hűtleneinek és az ország kártevőinek nyilvánította. — Az oklevél eredetijét a király saját kezűleg aláírta. A Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. X. Pest, 1853. pp. 546553. Jávor György fordítása. Fordítását ld. még A magyar nemzet története IV. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1896. Melléklet. 1 V. László (koronázása: 1440. április 21.) 1452. szeptember 4-től 1457. november 23-ig magyar király. 2 V. (Habsburg) Frigyes (1415-1493) osztrák főherceg, német király (1440-1493), német-római császár (1452-1493). 3 Celje (Cilii) város és terület Szlovéniában, Zagorje Horvátországban a Két Krapina folyó közötti terület. 4 A Ciliéi, stájer-magyar főúri család tagjai: II. Frigyes, Hermann fia és II. Frigyes fia Ulrik (1406-1456). 5 Futak, Futog (Szerbia).
