Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)
24. 1201. március 29. Tagadták, hogy azok az atyafiak öten közéjük valók vagy közéjük valók lettek volna vagy velük együtt bármiféle szolgálatra lennének kötelezve... ABCDEFGH I KL Az egy és oszthatatlan Szentháromság nevében! Ami az idő múlásával történik, nehogy az idő multával elfelejtődjék, és ezzel az utódoknak bajt okozzon, azt az írás betűjével és tanúkkal szokás megörökíteni. Tudják meg tehát mind a jelenlegiek és az utánunk jövők, hogy János apát idején a varsányi 1 udvarnokok 2 a következő öt atyafit: Pál, Euchca, Cese, Illés, Sciga nevűeket János apát előtt megtámadták azzal, hogy ezek közéjük valók és ahogy ők is, ugyanazzal a kötelezettséggel tartoznak szolgálni Szent Márton egyházának 3 . Ennek hallatán az apát mint döntőbíró mindkét félnek az ügy tárgyalására határidőt tűzött ki, mégpedig a mostani csütörtököt húsvét 4 után az Úr megtestesülésétől számított ezerkettőszáz-egyedik esztendőben. A kitűzött napon mindkét fél, azaz az említett öt atyafi és a varsányi udvarnokok az apát mint bíró előtt egyszerre valamennyien megjelentek, és ott az apát és a jelenlévő jobbágyok 5 előtt az említett udvarnokok együttesen tagadták, hogy azok az atyafiak öten közéjük valók, vagy közéjük valók lettek volna, vagy velük együtt bármiféle szolgálatra lennének kötelezve. A jobbágyok nevei: János ispán, Cib, aki akkor lett udvarispán, Vasas ispán, Gude fia Elek poroszló 6 ; ők négyen az ügy tanújául lettek kirendelve. Nehogy ezt valaki gonoszsága érvényteleníthesse, az apát és a testvérek úgy határoztak, hogy az öt atyafit pecsétes írással látják el. A jegyző 7 Guido mester volt, Benedek a dékán 8 , Gergely az őr 9 , ispotályos mester, Márton az apát. János pannonhalmi apát mint bíró előtt a varsányi udvarnokok tagadják, hogy az általuk perbe vont öt atyafi közéjük tartozik. Az egy településen élők közösen szolgáltak, ezért érdekükben állt, minél többen vegyenek részt benne. Az öt atyafi, közelebbről meg nem határozott rokonságban álló ember azonban nem tartozott szolgálattal. Az oklevél tanúsítja, hogy a pannonhalmi monostor konventje készen állt arra, hogy a III. Béla király által szorgalmazott írásbeliség szolgálatában hiteleshelyi tevékenységet folytasson, tehát mások ügyleteit hiteles írásba foglalja. — Az oklevelet hártyára írták, alján hártyacsíkra függesztett viaszpecsét található, melynek azonban a pecsétképe már nem látható. Megerősítésének más módját is választották: a két példányban kiállított oklevél azonos tartalmának szavatolására a példányokat egyetlen hártyára egymás alá másolták, s az ABC betűivel választották el, majd e betűk közepén kettévágva osztották ki a példányokat, amelyek hiteléről első pillantásra képet alkothatott bárki, aki a példányokat összeillesztette. Az így elkészült