Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)
1 Korai időszakban hol népnévvel, hol már országnévvel fejezték ki, kinek az uralkodója a király. A 12. században már rendszeres az országnév megadása. II. Béla király idejétől pedig felveszik uralkodóink más országaik nevét a magyarországi okleveleikben is. 2 Az eredetiben Albert áll, de tudjuk, hogy az egyik győri plébánia Szent Adalbert tiszteltére lett szentelve. 3 Écs (Győr-Moson-Sopron m.). 4 III. Béla király (1172-1196). 5 A privilégium kiváltságot jelent, valamint azt az oklevelet, amely kiváltságot tartalmaz. Az ilyen oklevél többnyire ünnepélyes formában lett kiállítva: hártyán függőpecséttel. 6 Jobbágyok, eredetileg a saját társadalmi rétegüknek élén álló vezetők; a különböző társadalmi állású népek előkelői. 7 Jób esztergomi érsek (1185-1204). 8 Tamás nádor (1185-1186). 9 Moch udvarbíró (1185-1186). 0 Adorján budai prépost, a káptalan feje, kancellár (1185-1186). 1 János mester, fehérvári prépost, a káptalan feje, küküllei főesperes, alkancellár (1307-1322). 22. 1186 Szabadok, csak katonai fölszereléssel a király úr seregében kell lovas szolgálatot teljesíteniük... AZ ATYA, FIÚ ÉS SZENTLÉLEK NEVÉBEN! III. Béla, Isten kegyelméből Magyarország királya, a jóemlékezetű Géza király fia az összes Krisztus-hívőnek, akihez eljut a jelen oklevél, üdvösséget kíván abban, aki mindenkinek Üdvössége. Mivel a halandók egyes tetteit a hálátlan feledés elrejti az utókor elől, ezért a régiek bölcsessége azt találta ki, hogy azok az utódok előtt az írás segítségével tündököljenek, mintha egészen újak volnának. Ennek okáért jelen sorainkkal kívánjuk mindenki tudomására hozni, hogy Jób esztergomi érsek 1 a mi személyes jelenlétünk elé idézett néhány Pozsony megyei embert: Márkot és Pétert, megtámadván szabadságukat, és azt állítván, hogy ők az említett egyház jobbágyai 2 . Ezek viszont azt mondják, hogy ők szabadok, csak katonai fölszereléssel a király úr seregében kell lovas szolgálatot teljesíteniük, miként nemes serviensekhez 3 illik. Meghallgatván tehát válaszukat országunk számos mágnásával együtt úgy ítéltünk, hogy mind a két fél tanúkkal bizonyítsa a válaszát. Az említett érsek azonban erre nem vállalkozott, hanem a bizonyítást ráhagyta az illető emberekre. A kijelölt napon tehát sok nemessel és nemtelennel, mind mágnásokkal, mind az említett megye servienseivel és jobbágyaival, akikkel életük kezdetétől fogva együtt laktak, szabadságjogaikat kellő hitellel bizonyították; válaszukat mi és a mieink jogosnak találván, de tisztelendő atyánk kívánságát nem