Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT” (Turbuly Éva)

66 fedett muníciós szekér 9 tűzszerészeti szekrény 11 szekér a golyóbisok szállítására 3000 darab sáncszerszám 858 ló Kimutatás arról, ami a tábori tüzérségtől a bajor választófejedelmi csapattesthez kerül 16 három fontos regimentágyú 2 falkony 2 nehézágyú ágyútalppal együtt Egy 60 fontos tarack 1 tábori kovácsműhely 1 emelő 35 fedett muníciós szekér 5 taliga 5 tűzszerészeti szekér 5 golyóbisszállító szekér 150 mázsa lőpor 100 mázsa kanóc 1000 kézigránát 2000 darab sáncszerszám Lotharingiai Károly herceg kimutatása Buda ostroma előtt a rendelkezésére álló csapatokról és tüzérségi eszközökről 1686 nyarán, a táborban. 145 évvel Buda elfoglalását követően, számos sikertelen kísérlet után, 1686. szeptember 2-án került sor a magyar királyság fővárosának visszafoglalására a töröktől. 1683-ban Bécs ellen indultak a török seregek. A szövetséges felmentő hadsereg Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly vezetésével szétverte a török tábort. Bécs felmentéséből a Habsburg-udvar akarata ellenére támadó hadjárat bontakozott ki, a felszabadító háborúk kezdete. 1684 márciusában a pápa, XI. Ince védnöksége alatt szövetséget kötött I. Lipót, Velence és Lengyelország, létrejött a Szent Liga. A magyar rendek sajnálatos módon nem ismerték fel a történelmi lehetőséget, a Liga jelentőségét. így Magyarország és Thököly Erdélye „a harcban álló felek között megosztva, az államhatalmi szintű képviselet nemzetközi lehetőségeitől elesve " élte át a következő másfél évtizedet. Bár a magyar — elsősorban végvári — katonaság végig jelen volt a szövetségesek hadaiban, s az évtizedekre hadszíntérré vált ország lakossága súlyos áldozatokat hozott, a felszabadítók hódítóként viselkedtek, a békés, gyarapodó hétköznapok beköszöntésére hosszú évtizedekig kellett még várni. A forrásból megismerhetjük a Buda ostromában részt vevő katonaság létszámát és megoszlását, a szövetséges és a magyar katonaság császáriakhoz viszonyított arányát, az egyes ezredek vezetőit és nagyságát. Ugyancsak szemléletes a seregekhez kapcsolódó tüzérségi erő (ágyuk, lőszerek, szállítóeszközök és kiszolgáló egységek) megismerése. — A forrás eredetijét a budapesti Hadtörténeti Levéltárban őrzik.