Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT” (Turbuly Éva)

214. 1684. február 17. Az itt lakó megnyomorított nemesség nem saját akaratából, hanem az erőszaknak engedve fogott fegyvert a király ellen... Mivel a jelenlegi gyűlés feladata a pozsonyi tanácskozásra

1 küldendő delegátusoknak adandó instrukciók megbeszélése, ez alkalomból a következő pontokat fogalmazták meg. A megbízott követek mindenekelőtt üdvözöljék a bizottságot és mutassák be megbízólevelüket. Ha szükséges, jelentsék ki, hogy 1. a vármegye a hódoltságban, nyomorult állapotban van, mivel a török torkában fekszik, ezért az itt lakó megnyomorított nemesség nem saját akaratából, hanem az erőszaknak engedve fogott fegyvert a király ellen. 2. A vármegyének vallási ügyekben eddig nem kellett panaszkodnia, de ami az evangélikusok helyzetét és szabadságát illeti, más vármegyék delegátusaival olyan javaslatban jussanak egyetértésre, mely legkevésbé káros az evangélikusok számára. 3. A diploma megmagyarázását, amennyiben szóba kerül, igyekezzenek elhalasztani a következő országgyűlésre. 4. Sürgessék, hogy a végbeli katonákat tartsák jó fegyelemben, azok a szegény népet ne sanyargassák, s a kamarák a régi módon, az ország törvényei szerint működjenek. 5. Alázatosan kérjék, hogy a beszállásolásokat szüntessék meg. 6. Ha esküt akarnak tőlük kivenni, jelentsék ki, hogy kondíciójukhoz ragaszkodnak, ezért ne kényszerítsék őket eskütételre, hanem inkább vegyék figyelembe helyzetüket.

2 Pest-Pilis-Solt vármegye követeket küld a pozsonyi országos gyűlésre. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek a 16. század második felétől állnak — meglehetősen töredékesen — rendelkezésünkre azokban a megyékben, amelyek nem kerültek teljesen török fennhatóság alá, s meg tudták őrizni hivatali működésük feltételeit, egyik legfontosabb forrásai 16-17. századi történelmünknek. A közgyűlés a nemesi vármegye működésének legfontosabb színtere volt. A tárgyalt ügyek meghatározott sorrendben kerültek napirendre és feljegyzésre. Elsőként a királytól, nádortól, főispántól érkezett parancsok, leiratok tárgyalása, majd ezeket követték gyakran hozzájuk kapcsolódva a megye egészét érintő ügyek, az adókivetés, ingyenmunka, nemesi felkelés. A megye követeit a különböző tanácskozásokra, országgyűlésekre mindenkor utasításokkal és megbízólevéllel engedte útjára. Ezek rögzítésére a megye közgyűlésén került sor, csakúgy, mint a meghívó felolvasására, a követek személyének kijelölésére, fizetésük vagy költségtérítésük megállapítására. Hazaérkezésüket követően beszámoltak arról, hogyan sikerült érvényesíteniük az utasításban foglaltakat, bemutatták és felolvasták a végzéseket. A megyék utasításaiban — ahogy ez a fenti latin nyelvű forrásból is kiderül,