Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)

14 [1137 előtt] 53 11 Betlehem, Jézus szülőhelye, püspöki székhely, a Jeruzsálemi Latin Királyság uralkodóinak koronázó városa. 12 A Jeruzsálemben épült Templom ekkoriban a nevüket róla vevő Templomos Lovagrendé. A Rend reguláját Clairvaux-i Szent Bernát fogalmazta meg (1128). A 12. század második felétől elsősorban Európa-szerte kiépített hálózatuk révén pénzügyleteket folytatnak. 13 Sión Jeruzsálem délkeleti dombja, amelyen keresztény szerzetes közösség telepedett meg. 14 Az Olajfák hegye Jeruzsálemtől északnyugatra fekvő hegyvonulat, amelyen keresztény szerzetes közösség telepedett meg. 15 Josafát völgye eredetileg az utolsó ítélet várható helye; a 4. század óta a Jeruzsálem és az Olajfák hegye közötti Kidron-völgyet értik rajta, ahol keresztény szerzetes közösség telepedett meg. 16 Vicecomes, itt a helyi előjáró. 17 Hihetőleg a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend (johanniták, később máltaiak) jeruzsálemi ispotályának vezetője. 14. [1137 előtt] A nevük azoknak, akiknek jelenlétében a vásárlás történt... Szabadosokat

1 is, akiket Márton ispán a bodrogiaktól

2 vásárolt. A nevük: Gab és Odmat. Öt házat ugyanazzal a feladattal, melyet korábban végeztek: hetente három nap szénát kaszálnak, aratás idején a három nap aratnak, lovat tartanak az apátnak, az úton szolgálnak, kocsit hajtanak, lovakat őriznek, behordják a szénát, fát vágnak, tüzelnek. A nevük azoknak, akiknek jelenlétében a vásárlás történt: János prépost,

3 Sydemer, Mosy, Ilis, Elias, Labertus fia Machabeus, Endre fia Bas, Opos czalai biró, Gábor fia Gergely, Sydemer fia Apa, Gaua fia Ipolt, Chema fia Bolozlou, Weteh, Hyppolit szolgája, Wapussa. Wasardus pap írta ezt. Ezt adta Márton ispán a monostornak. Feljegyzés arról, hogy Márton ispán az általa vásárolt szabadosokat korábbi szolgálatuk meghagyásával az általa Szent Péter és Pál tiszteletére alapított csatári bencés monostornak adományozza. Márton ispán alapítólevelében összeíratja az általa alapított monostor javait. A birtokok átruházásához megkérte a király II. (Vak) Béla király (1131-1141) engedélyét. A király ezt megadta mégpedig azon alkalommal, hogy Esztergomban László fiát Bosznia hercegévé nevezte ki 1137-ben. Az alapítólevél elveszett, szövege mégis fennmaradt a monostor bibliájába másolva. Az alapítólevélbe bemásoltak egy korábbi iratot, amely bizonyította, Márton ispán szabályosan jutott szabadosaihoz, melyeket a monostorának adott. Kálmán király írta elő, hogy ha zsidó és keresztény között adás-vétel történik, tanúk előtt foglalják pecsétes írásba (cartula sigillata). Az alapítólevélben maradt fent talán az egyetlen emléke, hogy Kálmán rendelete megvalósult. Mindenestre nem változatlan a jótállás szövege. A bibliának, amelybe bemásolták az alapítólevelet, s benne az