Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

vetkezők illetnek, és bármilyen módon kereskedéssel foglalkoznak, üdvöt és kegyelmet. Miután el akarjuk kerülni és meg kívánjuk akadályozni azokat a zavarokat és a különbözőségből fakadó ellentéteket, amelyek az ezekben az időkben használatos pénzek átváltása és értéke körül keletkezhetnek, mindent megfon­tolva úgy gondoltuk, hogy azok értékét általános és nyílt parancslevélben hatá­rozzuk meg, különösen azon pénzekét, amelyeknek jó nemesfém-tartalommal, általunk megállapított értékben történő verésének megkezdését éppen az imént, ezekben az időkben rendeltük el, hogy tudniillik nehogy az idegen és rossz pénzek (amelyek az érmék használata során elő szoktak fordulni) minden kü­lönbözőség nélkül összekeveredjenek és ezen kívül a különböző áruk árában és a dolgok értékében kavarodást okozzanak, és így az államot kétség nélkül nem csekély károk és jogtalanságok érjék. Ennélfogva jelen kegyelmes nyílt pa­rancslevelünk által nyilvánosan és nyíltan kihirdetvén és elrendelvén kegyesen elhatároztuk, hogy bármely birodalmi vagy egész tallér a mostanság is bírt or­szágaink tartományaiban egy és fél magyar forintot érjen, azaz az értéke 150 dénárral egyezzen meg. Úgy, hogy jelen nyilvános és nyílt parancslevelünk ál­tal ezen Magyar Királyságunk határain belül lévő összes bármilyen rendű, tisztű és állapotú embernek, legyen az külföldi, vagy honosított, a tudomására akarjuk hozni, hogy bárki, aki elé bármilyen okból a fent említett formájú egész vagy birodalmi tallérok közül kifizetés vagy bevétel ürügyén került, annak nem kell és semmiképp nem köteles sem kevesebbet sem pedig többet bárkinek mindenféle kifizetés vagy bevétel címén, bármilyen áruért, illetve különféle dolgokért kifizetnie. Hasonlóképpen jóságunkból fakadóan és határo­zottan elrendeljük, hogy azokat az ötdénáros vagy ötpénzes garasokat, amint a kisebb, közönségesen dénárnak nevezett érmét, amit szabad királyi városunk­ban, Pozsonyban jobb nemesfém-tartalommal az országlakosok nagyobb hasz­nára és alkalmatosságára kegyes rendeletünkre eddig is vert pénzt a jövőben is verjék, illetve legyenek kötelesek elfogadni és fizetőeszközként forgatni. Úgy, amiként jelen oklevelünk tartalma által gondoskodni akarván a magánjog ezen részéről, kihirdetjük, közzé tesszük és elrendeljük, továbbá azt akarjuk, hogy másként senki se cselekedjék megfelelő kárpótlás, továbbá köteles és szigorú büntetés alatt. Kelt Ausztriában Bécs városunkban április havának 10. napján, az Úr 1624. évében, római királyságunknak ötödik, magyar és a többi királyságunk­nak hatodik, cseh királyságunknak pedig hetedik évében. Ferdinánd //. Ferdinánd latin nyelvű nyomtatott parancslevele a birodalmi tallér árfolyamá­ról. A Habsburg-korona országaiban mindig is gondot okozott a különböző tartomá­nyokban vert pénzek eltérő nemesfémtartalma, illetve átváltásuk. II. Ferdinánd királyi leiratban határozta meg a leggyakrabban használt birodalmi tallér és a magyar forint közötti váltószámot, a forintot 100 dénáron számolva. (A rénes forintnál a váltószám 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom