Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

zés szükséges, a biztosok jelentésére és értesítésére, a kellő költségeket a fejedelem úrnak rendelkezésére fogja bocsáttatni. Mi tehát, akinek természettől való szokásunk folytán soha semmi nem volt kedvesebb és jobb, mint hogy Istentől reánk bízott népeink jólétéről és nyugalmáról gondoskodjunk, a fentebb írt összes és minden egyes cikkelyt és a bennük foglaltakat összesen és egyenként biztos tudomásunkkal és jól elhatározott szándékkal elfogadjuk, helyeseljük és megerősítjük, egyúttal biztosítjuk a többször említett szentséges császári és királyi felséget és törvényes utódait, Magyarország és Csehország királyait fejedelmi szavunkra és jó keresztény hitünkre, hogy az említett összes cikkelyeket összes pontjaikkal és záradékaikkal megtartjuk, és minden rangú és rendű alattvalóinkkal megtartatjuk. Ennek megtartására törvényes utódainkat, akiket ugyanis ez a megállapodás érint, kötelezni akarjuk. Saját kezünk aláírásával és hiteles függőpecsétünk erejével megerősített jelen oklevelünk érvénye és tanúsága által. Kelt Szakolca

11 szabad várunkban az Úr 1622. évében január 6-án. Gábor sk. Kovachóczy István sk. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jóváhagyja a II. Ferdinánd magyar királlyal Nikolsburgban kötött békét. A katonai események hatására Bethlen Gábor kezdeményezésére 1621 szeptemberében tárgyalások kezdődtek a morvaországi Nikolsburgban. Le kellett mondania királyi címéről, amelyet a besztercebányai országgyűlésen nyert el, s arról, hogy a katonailag legyőzött cseheket is bevonják a tárgyalásokba. Sikerült azonban átmenetileg, élete tartamára jelentős magyarországi területeket (hét vármegye) megszereznie, továbbá megerősítették a magyar rendek jogait. 1621. december 31-én állapodtak meg a végleges szövegezésben, amelyet Bethlen 1622. január 6-án, II. Ferdinánd január 7-én erősített meg. A szerződés a későbbiekben mintegy mintául szolgált a Habsburgok és Erdély fejedelmei közötti fegyveres konfliktusok lezárásakor. Nagyobb kedvezményeket a Rákócziaknak sem sikerült elérniük. A szerződésben számos vallási (főkegyúri jog, egyházi tized, a katolikus vallás szabadsága), köz- és birtokjogi kérdést (nemesítések, adományozások, zálogosítások) is szabályoztak, rendelkeztek a végvárak és a végvári katonaság fenntartásáról, a nemesek költözéséről, a másik területére szökött gonosztevők törvény elé állításáról. Különösen érdekes a Szepesi Kamara levéltárának kérdése, amelyet saját területére vonatkozóan mindkét fél használhatott. — A latin nyelvű forrás eredetijén Bécsben, a Haus-, Hof-, und Staatsarchivban őrzik. Forrás: Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790. Szerk. Sinkovics István. Bp., 1968. 11/1. pp. 447-455. 1 Bethlen Gábor (1613-1629) Erdély fejedelme. 2 A Szepesi Kamarát 1567-ben szervezték újjá. Kassán működött, hatásköre kiterjedt a Bethlen Gábornak átengedett hét megye területére is. 3 Homonnai 1620-ban, Lengyelországban halt meg. Birtokai a Bethlennek átengedett területen feküdtek.