Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„A KIRÁLYI FELSÉG MAGYAR ÜGYEKBEN CSUPÁN A MAGYAR TANÁCCSAL ÉLJEN” (Turbuly Éva)

sőbb az újabb fordulat visszahelyezte őket javaikba, amelyekre támaszkodva folytatták erőfeszítéseiket a katolikus befolyás erősítéséért az „eretnek" Erdélyben. Kabos István levele még a megrázkódtatások előtt íródott, a jezsuiták mindennapos életébe és gondja­iba enged betekintést. A katolikus hit terjedésében reménykedik, a nemességet gyerme­kei oktatása révén reméli megnyerni. Az előttük álló feladatok elvégzéséhez embert és anyagi támogatást kér a rendfőnöktől. A protestáns környezetben nagy súlyt fektettek a jezsuiták a prédikációkra, ennek jeleként Kabos magyar és német nyelvű prédikátorok küldését szorgalmazta. — Eredetijét a Jezsuita Levéltárban, Rómában őrzik. Forrás: Jezsuita okmánytár I-II. Szerk. Keserű Bálint. Adattár XVI-XVIII. századi szel­lemi mozgalmaink történetéhez 34. Szeged, 1995. I. pp. 10-11. Németh Krisztina fordí­tása. 1 Cluj-Napoca (Románia). 185. 1606. július 8. Mert a magyarok nem bizonyíthatják, hogy a vallásszabadságról való ilyen megengedő' rendelkezést O császári Fensége adta ki, mint az a szorgos vizsgálatból kiderülhet... Azon cikkelyekből, amelyeket a lázadókkal való békekötés legutóbbi vál­tozatában állítottak össze, azokat küldöm ezekkel Főméltóságodnak, melyek a vallásra, a püspökökre, Rendünkre, a királyság állapotára és Bocskay szemé­lyére vonatkoznak, mellőzve azokat, amelyek egynémely magyar urak magán­vagyonáról rendelkeznek. Az első cikkelyben, amely a vallással foglalkozik, amely Ő Szent Császári Fensége 1 rendelkezésén alapul, a maga idején [hatásá­ban] meggyengülhet, mert a magyarok nem bizonyíthatják, hogy a vallássza­badságról való ilyen megengedő rendelkezést 0 császári Fensége adta ki, mint az a szorgos vizsgálatból kiderülhet, mielőtt ezt a cikkelyt engedélyezik. Ne­hogy az ellenfelek ezt a kiutat már most megismerjék, és ezt is kiküszöböljék, a legnagyobb körültekintéssel őrzik. A nyolcadik cikkely nyújt egy kis segítsé­get a rend visszaállításának védelmére. A javak felírását, aszerint, ami róluk a 14. cikkelyben áll, sosem véletlenül kezdik, hogy a javak a valós tulajdono­sokhoz kerüljenek vissza, és így a püspökök, a rend és mások kifosztva ma­radjanak. A többi cikkely méltatlan eljárását bárki észreveszi. Tartományfőnö­künk is elérkezve Rómába, kimerítő tudósítást fog adni mindezekről Főmél­tóságodnak. Eddig még nem lehet tudni Ő császári Fenségéről, vajon aláírja-e ezeket a cikkelyeket. A lázadók mégsem állnak el attól, hogy erővel és fegy­verekkel kényszerítsék. Ezért tévedések miatt a dolgok korlátozva vannak... Ferdinánd Albert jezsuita tartomány főnök-helyettes levele Claudio Acquaviva rend­főnöknek Rómába, amelyben beszámol a békekötést megelőző tárgyalások állásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom