Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„A KIRÁLYI FELSÉG MAGYAR ÜGYEKBEN CSUPÁN A MAGYAR TANÁCCSAL ÉLJEN” (Turbuly Éva)
büntetés kilátásba helyezésével szorították őket a végrehajtásra. — A magyar nyelvű forrás eredetijét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban, Miskolcon őrzik. Forrás: Tóth Péter — Barsi János: Borsod vármegye statútumai (1578-1785). BorsodAbaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek 23. Miskolc, 1989. pp. 6-7. 1 Muhi (Borsod-Abaúj-Zemplén m.). 2 Kiszabás. 3 Továbbá. 4 Élelmiszerrel. 182. 1597. augusztus 29. Azon szekereken vigyenek minden portától egy-egy fél köböl lisztet és egy-egy köböl zabot az vitézlő népnek pénzért... Statútum est 1 , hogy minden 25 portától adjunk egy-egy szekeret, és minden három portától egy-egy gyalogot, annak a fele ásóval, kapával fele pedig fejszékkel legyen. Úgy mint ezten vasárnap mind a szekerek, mind a gyalogok elinduljanak, az előbbeni constitutióknak 2 bírsága alatt, hogy ispán uram minden nap megvehesse minden személyért fl. 12, és az nap, úgymint aztán vasárnap gyűljenek Nemes Ládonyba, 3 de minden szekérben legyen négy-négy vonó barom. Élést két hétre valót vigyenek maguknak. Item 4 ugyan azon szekereken vigyenek minden portától egy-egy fél köböl lisztet és egy-egy köböl zabot az vitézlő népnek pénzért, zabnak köblét d. 50, lisztnek penig f. 1. Item Bejczy György uram legyen ezeknek elöljárójuk és gondviselőjük, kinek az tizenötöd napig adjon ispán uram f. 6. Ispán vegye ki aztán vármegye pénzéből. Item legyen minden szekéren két-két öreg lánc, egy-egy fúró és ahhoz való egyéb eszköz legyen. Azonképpen minden három nemes kúriától egy-egy gyalogot és 25 kúriától egy-egy szekeret modo premisso et poena praenotata. 5 Sopron vármegye 1597. augusztus 29-én Szentmiklóson (ma Fertőszentmiklós) tartott közgyűlésének határozatai az ingyenmunka kiállításáról és a katonaság élelmezéséről. A borsodi rendeletet követően alig egy évvel Sopron vármegye ingyenmunka (gratuitus labor) végzésére rendelt Nemes Ládonyba meghatározott számú szekeret és gyalogost, valószínűleg erődítési munkákra. Az ingyenmunkát törvény is szabályozta, az 1557. évi 6. törvénycikk, amely jobbágy portánként 6 napban határozta meg a várépítésekhez szükséges munkamennyiséget. Az ettől való eltérést kivételként maga a törvény is
