Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)
napjától 10 fogva Szent Mihály napjáig 11 együtt lakott Katóval, de ő ördöngösséget nem látott, sem hallott hozzája. 8. Néhai Nagy Antalné azt vallja: Hogy mikor gyermeke lött volt az Fekete Kató leányának, az mi mássá vagy mi ott lött volt, ő maga ez valló seprötte szeméttel öszve és kivitte az árnyékszékre. Fekete Kató sem faszínbe, sem egyebüvé nem tötte. 9. Katalin, Deák Ádámné ezt vallja: Hogy ő Fekete Katót az mi időtől fogva esmérte, semmi gonosz életit nem látta, egyebektől elég zok szót hallott felőle. O is azoknak szavokhoz képest gyanakodott hozzájok, mikor gyermeke megbetegült volt, mert azt mondják volt, hogy megvesztették volna. Azt is vallja, hogy egyszer retket kért volt egy pénzen tőle, hogy nem adta neki, azt mondta: no ne adjad, de eszedbe jut még. 10. Márta, Székely Andrásné azt vallja: Tavaly nyáron vitt volt az urának enni az Ötvös Istvánná majorjába, hul épel volt. Küldi az ura vízért, hogy megyén volt, látott egy rakott ganén tahát egy zöldbeli ember ül és az molnárné. O azt látva hátra tér, véli, hogy valami dolgok volna, esmét oda jön az víz felé, hát felköltek onnat és az zöldbeli ember az víz felé ment, az molnárné az malom felé. Egyebet semmit nem látott hozzájok. 11. Sófia, Asztalos Jánosné szolgálója azt vallja: Hogy vagyon öt esztendeje, mikor Molnár Istvánnál szolgált ő. Egykor estve vacsora után el megyén az malomba az ura. Az felesége megkérdi, ha haza jönne hálni vagy oda maradna. Azt mondja oda hál. Osztán küldi borért őtet az asszonya, azt is hagyja neki, hogy betérne az Vajda Katus házához és egy Gergely nevü legénynek mondaná meg, hogy jönne oda, mert az ura honn nem hál. O megmondta az izenetet. Azután hogy haza ment volna, az aszonya meghagyja neki, hogy lefekünnék. Ő lefekszik és egykor felserken viradta felé, halja volt az asszonya mondja: nesze imez, nesze amez. Feltekint: hát az legény egy ingbe, gatyába azkor megyén ki. Azután be jő az molnár és az legény kardját ott találta. Az czipellüssét, kapczáját ő vitte haza neki. 12. Molnár Ambrus azt vallja: Hogy ő Molnár Istvánnét mitől fogva ismerte ez mostani urával együtt, semmi gonosz életit nem látta, sem tudja mondani. Annak előtte Magyarországba, tudja mondani, egyszer megvesszőzték volt vétkeiért. 13. Kádas Mátyásné ezt vallja: Hogy az elmúlt időkben, mikor itt az városban tartatná fogva Sólyom Pétert az fejedelem, akkor ő lakik vala az Kőmíves György anyja házánál, Molnár István is ott lakik volt. Látta, hogy egy hajnalba az malomból bejütt volna Molnár István; az házból, hol a felesége volt, egy drabantot szöktetett ki; de azt nem tudja, mit szerzett oda be. Azután az drabant tőle egy tallért küldött volt az asszonynak Fejérvárról. Az azt mondta, hogy volt közi vele. Azt is vallja, hogy Székely Andrástól hallotta, ezt mondja volt Fekete Kató, mikor Ágostonhoz küldte volt követni: azt mondja Ágoston, hogy nem békéllek veled, mint ilyen boszorkánnyal.
