Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)

Juh adó 1450 akcsa, Széna tized 55 kacsa, Káposzta és kender tized 44. akcsa, 25. HÉKET falu

38 Hagyma és fokhagyma tized 70 akcsa, Büntetéspénz és mennyasszony és hordó illeték és a pusztai lakosok adója 1294 akcsa. 26. TÉS falu,

39 üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez. Adóbevétele: 5636 akcsa, Búza tized 350 kila 4900 akcsa, Kétszeres tized 75 kila 600 akcsa. Len és kender tized 136 akcsa, 27. VASANTOL falu,

40 üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez, kívülről művelik meg és rétjeit használván a földesúri járulék címén tizedeit megadják. Adóbevétele: 950 akcsa. 28. KALÁRAFALU falu,

41 üres és adófizetők nélküli, tartozik nevezetthez. Adóbevétele: 1482 akcsa, Búza tized 72 kila 1008 akcsa, Kétszeres tized 23 kila 184 akcsa. Rét tized 290 akcsa, 29. KIS SZŐREG falu,

42 üres és adófizetők nélküli, tartozik nevezetthez. Adóbevétele: 400 akcsa, Búza tized 20 kila 280 akcsa, Kétszeres tized 12 kila 96 akcsa. Rét tized 24 akcsa, 30. BODOGHÁZ puszta,

43 tartozik a nevezetthez. Adóbevétele: 950 akcsa. A vásárhelyi náhije adóösszeírásához a budai török tartományi kincstár egyszeri alkalomra kijelölt vállalkozókat állított ki, akik rendszerint török katonák voltak. Az adókirovó részletes utasításokat kapott, embereivel a vállalt területet falunként megjáratta. A településeken a bíróval és az esküdtekkel együtt készítették el az adójegyzéket (defter), amelybe a hat magyar forint értékű vagyonnal rendelkező családfőket vették fel, ha már legalább tíz éve ott laktak. A török pénzügyigazgatás szemléletében az adófizető lakosság név szerinti nyilvántartása a kincstári bevételek biztosítékát jelentette. A defterek helységenként tartalmazták az adófizető családfők, fiaik vagy testvéreik névjegyzékét, a földesúrnak fizetendő adó összegét és annak részletezését. A nyilvántartásba vett földeket nem egyéni, hanem szultáni tulajdonként tekintették. Az adózó háztartások adóegysége a kapu volt. A török nyelvű forrás eredetijét Isztambulban (Basvekalet Arsivi) őrzik. Forrás: Vass Előd: A vásárhelyi nahije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása. Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. Szerk. Farkas József. Szeged, 1980. pp. 38-53. Kántor Máti, János fia legény, Lukács fia legény, Nagy Gergel, Bálind fia legény, András fia legény, Tót Bálind koldus, Miklós Imre, Mihál fia legény, Domákos fia legény, István fia legény, Pál fia legény, Kis Pétör, Záh Filep, Tomás fia legény, András fia legény, Demetör fia legény, Demetör Mihál, Hamar Ferencs, Pál fia legény. Fejadófizető: 8. Adóbevétel a fejadóval együtt: 3397 akcsa, Kapu adó a fejadóval 7 kapu után 777 akcsa, Bosztánkert illeték 14 akcsa, Búza tized 80 kila 1120 akcsa, Juh adó 120 akcsa, Kétszeres tized 55 kila 440 akcsa, Sertés adó 20 akcsa, Erdő- és legelőhasználati illeték 350 akcsa, Méhkas tized 50 akccsa, Káposzta és kender tized 12 akcsa, Büntetéspénz és mennyasszony és hordó illeLencse tized 6 akcsa, ték és a pusztai lakosok adója 479 akcsa. Hagyma és fokhagyma tized 9 akcsa,