Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)

Gondoskodjanak a harmincadosok arról, hogy a török által elfoglalt ré­szekből ide szállított rác vagy török dolgok és áruk után is a királyi vámtéte­lek szerint szedjenek harmincadot. A harmincadosok kötelesek a pozsonyi, stomfai 28 és gayeri 29 harmincado­kon a behozott áruk után kiadott cédulákat minden onnan jövő kereskedőtől beszedni, állandóan és szorgalmasan összegyűjteni, és azokat a királyi kama­rának be kell mutatniuk. Ugyanezen harmincadosok őrizkedjenek attól, hogy a nekik kiutalt cédu­lákat másra ne adják ki, mint a behozott és kiszállított árukra, továbbá a visz­szahajtott ökrökre, és azokat másra ne használják. Ezen, nekik adott utasítást mindig és szorgalmasan kötelesek betartani, és az utasításban foglaltakon kívül a királyi felségjövedelmeknek kárt okozva ne cselekedjenek. A csalással kihajtott és lefoglalt ökröket náluk őrizzék, hogy az ily módon lefoglalt árunak a fele a királyi felséget illeti, a fennmaradó részt pedig a har­mincadfelügyelő és a harmincadokon hivatalt viselők, továbbá lovasaik között kell egyenlően elosztani. A harmincadokban hivatalt viselők pedig fentemlített harmincadfelügyelő­nek mindenben köteles tisztelettel engedelmeskedjenek, és minden olyan do­logban ki kell kérniük a véleményét, amely hivatalukkal összefüggésben elő­fordul, mivel felhatalmaztuk arra, hogy mindazokat utasíthassa, felszólíthassa és figyelmeztethesse, akik kötelességük elhanyagolásával munkájuk során a ki­rályi jövedelmekben kárt okoznának. Legvégül viseljék magukat hűségesen és szorgalmatosan, ahogy arról a kamara elnökének és tanácsosainak is megesküdtek, és a királyi felség irányá­ban tanúsítsanak olyan hűséget és szorgalmat, hogy a szent királyi felség hűsé­ges szolgálataikat teljes kegye és kegyelme által méltányolhassa, viszont arról mindannyian tudjanak, hogy ha hanyagságuk és valamely gonosz cselekedetük által a királyi felséget bármi kár érné, úgy a kamara elnöke és tanácsosai a ki­rályi felség által rájuk ruházott hatalmuknál fogva gondoskodni fognak arról, hogy az ilyen bűnös és hanyag tisztviselőket tisztük szerint büntessék meg. Kelt Pozsonyban április hónap első napján, az Úr 1549. évében. A Magyar Kamara utasítása a harmincadhelyek tisztviselőinek. A harmincad még a magyar királyság korai szakaszából eredő kifejezés, amely az ország határán szedett be- és kiviteli vámot jelentette. Mindig királyi jövedelem volt, a korona egyik legfontosabb bevételi forrása. Az erdélyi határ mellett szedett vámot hú­szadnak nevezték. Idővel sokan, különösen a városi polgárok felmentést kaptak fizetése alól. A bevételt a határok közelében, a fő közlekedési útvonalak mellett elhelyezett har­mincadhivatalok kezelték. A tarifa állandóan változott, csak bizonyos árukra maradt ér­tékvám, a forgalomban gyakrabban előforduló áruk után fix összegeket fizettek. A fenti latin nyelvű forrás az Ausztria és Morvaország felé vezető fő útvonalak mentén elhelyezkedő hivatalok tisztségviselői számára szabta meg a gyakorlati teendőket a csempészet visszaszorítása érdekében. A forrás alapján megismerhetjük a leggyako­ribb csempészési módokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom