Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

GAZDAG FÖLD – SZEGÉNY ORSZÁG (Blazovich László)

Továbbá a fentebb említett polgárok és lakosok összes ingó javaikat, akinek csak akarják, annak hagyhatják, életükben és halálukkor a rendelkezés és örökítés lehetőségét bírják. Ha pedig valaki törvényes örökös nélkül hal meg, nincs felesége, nincsenek fiai, atyafiai vagy rokonai, vagyonából két részt arra alkalmas és becsületes, a tanács által kiküldött férfiak a szegényeknek és a mezőváros egyházainak juttassanak, a harmadik részt pedig a város hasznára tartsák meg; ezzel a törvénnyel a polgárok akkora szabadságot élvezzenek, amennyivel régtől fogva rendelkeztek. Továbbá ha officiálisaink bármelyik familiárisa bármilyen segítség látszata alatt idegen kereskedők áruit a mi javaink közé elzárja, és hasonlóan más idegen helyeken a mi jobbágyaink javai hasonló módon elzáratnak, akkor officiálisaink az összes dolgot az által tudniillik, akiről kiderül, hogy a tett kezdeményezője volt, hozassák helyre. Végül a polgárokat és lakosokat az összes régi szabadságaikban, jogaikban és szokásaikban, amelyekkel ez idáig éltek, meg kívánjuk tartani, sértetlenül meghagyván ugyanúgy a jövedelmeket, szolgáltatásokat és más bármiféle szolgálatokat és kötelezettségeket, amelyeket nekünk és ebből következően a várunknak régi szokás szerint mindig nyújtani tartoztak. Eme dolog emlékezetére és örök erejére függő, titkos gyűrűs pecsétünkkel megerősített oklevelünket kiadtuk. Kelt Bihácson

2 1496. november 24-én. Corvin János Gyulát szabad mezővárosi rangra emeli. A mezővárosi privilégium leveleket — mint a Gyula számára kiadottból is kiderül — valamilyen, a települést érintő, lényeges változásokkal járó események nyomán adja ki a birtokos úr. Gyula szabadalom levelében szép számmal fellelhetők azon jogi és gazdasági kiváltságok, amelyeket a mezővárosok lakói élveztek. Az úr azonban nem feledkezett meg a kötelezettségek írásba foglalásáról sem. A szabadságjogok mellett az oklevél bepillantást enged a városban kialakult más jogterületekre (városi alkotmány, szokásjog) is. — Az oklevél I. Ferdinánd király 1557. évi átiratában maradt fenn (MOL Liber regius III. 464-466.) Forrás: Veres Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp., 1938. pp. 31-33. Blazovich László fordítása. Az oklevél bevezető részét ld. Makk Ferenc fordításában. Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Békéscsaba, 1981. pp. 74-75. 1 Corvin János (1473-1504) Mátyás király természetes fia. Oppavia (Troppau) tartomány volt Sziléziában, ma Csehországban. 2 Bihács, Bihac az Una bal partján fekvő város Boszniában.